Valaki hackeli a rendszert – így foglalta össze Gaál Péter, az egészségügyért felelős államtitkár kabinetjének külső tanácsadója azt, hogy mi is történik szerinte az egészségpolitikában. Lehet, hogy a szakpolitikáért felelős államtitkárság tudta nélkül lezajlott a biztosítói modellváltás? A döntő momentum a néhány napja elfogadott törvénymódosítás, amely korlátlanul adó- és járulékmentessé tette a cégek által a dolgozóik számára kötött egészségbiztosítást. Ez elvileg szabad utat ad a magánbiztosítóknak, és lehetővé teszi, hogy kimazsolázzanak a piacról jó ügyfeleket. Egyesek szerint januártól gyakorlatilag megszűnik a társadalombiztosítás-elvű egészségbiztosítási rendszer. Úgy vélik, a szegényeknek az állam kevesebb helyen, koncentráltan nyújtja majd az egészségügyi ellátást, a betegek kiszolgáltatottsága tovább nő. Aki viszont elmegy majd a fizetős magánellátásba, kulturált, személyre szabott ellátást kap. A történtek pikantériája, hogy a Fidesz 2007-ben népszavazással vetett véget a több-biztosítós modell szabályozott bevezetésének, most viszont minden korlát nélkül szabadon engedi rá a rendszerre az üzleti biztosítókat. Lapunknak kormánypolitikusok is azt mondták, hogy őket is meghökkentette a módosítás. Egyikük úgy fogalmazott: mindez elvezet a kettős egészségügyi rendszerhez, amelyben a jobb módúakat magához vonzza az üzleti szféra, a szegényekkel meg küzd a lesoványított állami biztosítás.

Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának igazgatója azt mondja: egy lobbicsoport meghackelte a rendszert. Úgy emlékszik, már a rendszerváltás idején jelen volt az a gondolat, hogy valamilyen formában föl kéne lazítani az egységes társadalombiztosítást, és be kell hozni a rendszerbe az üzleti szereplőket. Az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások alatt is volt egy lobbicsoport, amely megpróbálta úgy megváltoztatni a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvet, hogy a társadalombiztosítási rendszer funkcióit egy magánbiztosítónak szervezték volna ki. Ezt utólag írták bele a jegyzőkönyvbe, noha erről nem volt megállapodás, végül a jegyzőkönyv hitelesítője akadályozta meg, hogy ez a dokumentumban maradjon. Ezt követően valamennyi kormány alatt voltak próbálkozások a finanszírozás piacosítására. Az elmúlt 15–20 évben volt idő a szakértői vitára, úgy tűnt, a Fidesz ezt a 2007-es népszavazással lezárta. Az államtitkárság eleve azt mondta: a betegútszervezéssel lehet okosabban felhasználni a meglévő összeget, ebbe az irányba kell elindulni.

Az elmúlt hónapokban több olyan változás is történt, amit nem az egészségügyért felelős államtitkárság kezdeményezett, ám átírta a társadalombiztosításra épülő modellt. Így az alkotmány helyébe lépő alaptörvényben már szó sincs a társadalombiztosításról. S bár Orbán Viktor néhány hete még azt ígérte, saját lábra állítja az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási alapot, Rogán Antal törvénymódosítása után, amely adóvá változtatta a munkaadókra eső társadalombiztosítási járulékot, már csak a döntéshozók jóindulatán múlik, mennyi jut az „állami” bevételekből nyugdíjra, illetve a gyógyító ellátásokra. Ezt követte az államháztartási törvényhez benyújtott módosítás, amely egyetlen tollvonással megszüntette az alapok költségvetésének önállóságát.