Brutális káosz várható?
– Minden jel arra utal, hogy a „remény hal meg utoljára” megközelítés az új törvénnyel kapcsolatban önáltatásnak bizonyul: akik abban reménykedtek, hogy a kereszténydemokrata államtitkárság tervezetét annak belső fideszes ellenzéke módosító indítványokkal gyökeresen átírja, csalódni lesznek kénytelenek. Lesz néhány apró, kozmetikai változtatás, de a miniszterelnök személyes intervenciója áterőszakol egy minden ízében borzasztó, szakmailag és morálisan vállalhatatlan közoktatási kódexet – olvashatók Radó Péter oktatáskutató sokkoló sorai az OktpolCafé című oktatáspolitikai szakportálon, utalva arra, hogy az Országgyűlés oktatási bizottságának, illetve fideszes elnökének, Pokorni Zoltánnak a törvényhez érkező jobbító javaslatai leperegtek Orbán Viktorról. Radó szerint brutális káosz várható.
A 2010-es kormányváltás perspektívájából a rendszerváltást követő oktatáspolitikai irányzatok közötti nézetkülönbségek elmosódnak. A Hoffmann–Orbán páros előtt ugyanis a kerettantervek szerepéről, az alapkészségek oktatásának hosszáról, a szegény családok gyerekeinek integrációjáról szólt a vita, de a döntések húsz évig egymásra épültek. Hol a konzervatív, hol a liberális nézetek kerültek túlsúlyba, de az alapkövek elmozdíthatatlanoknak bizonyultak. Ezek közé tartozott, hogy az általános és középiskolák fenntartásában az államnak nincs keresnivalója.
A tegnap megszavazott törvény felrúgja ezt a konszenzust: a közoktatást államosítják. Orbán és Hoffmann felrúgott egy másik konszenzust is, amely azon alapult, hogy a tudást minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni. Hoffmann Rózsa törvénye – a miniszterelnök teljes egyetértésével – a szegények esélyeit a középiskolába és később, az egyetemre lépésnél, a minimálisra csökkenti. Ezt szolgálja a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16-ra csökkentése (ami szembemegy az európai trendekkel). Ezt célozza továbbá a felsőoktatási törvény is, amely nem tágabbra nyitja az egyetemek kapuit, hanem korlátozza a felsőoktatásba lépők számát, tandíjjal (az államilag finanszírozottak köre leszűkül), és csak a jobb módúak számára teljesíthető felvételi követelményekkel (nyelvvizsga).
Bár a cél egy homogénebb iskolarendszer létrehozása volt, szakértők szerint az államosítás inkább az egyenlőtlenségek növeléséhez járul majd hozzá. Az új közoktatási körzethatárokat a kormányhivatalok jelölik majd ki, ha ezt esetleg rosszul rajzolják majd meg, nincs szerv, amely ellenőrizné őket. Felpuhították a halmozottan hátrányos/hátrányos helyzet kritériumát, ami jó néhány jogot és szolgáltatást is biztosított a legszegényebb gyerekeknek.
Az államosítás viszont arra alkalmas, hogy az iskolaigazgatók – rajtuk keresztül pedig a pedagógusok – teljesen ki legyenek szolgáltatva a minisztériumnak. Az új köznevelési törvény szerint az igazgatókat a kormányhivatalok nevezik ki. Az új törvény értelmében megszűnik az iskolák sokszínűsége, az intézmények önálló pedagógiai programját felváltja az államilag diktált, központi tanterv, központilag előírt tankönyvekkel, államosított tankönyvterjesztéssel. Kötelező lesz továbbá az erkölcstan vagy a hittan. Ide tartozik, hogy hároméves kortól kötelező lesz az óvodai nevelés. Azaz nem fogadták el Pokorni Zoltánnak azt a javaslatát, amely csak négyéves kortól írta volna elő az óvodát.
A köznevelési törvény rögzíti a pedagógus-életpályamodellt, amelynek megvalósítása rendkívül sok pénzbe, négy évre elosztva 380 milliárd forintba kerülne. Ha valóban megvalósul, érzékelhető lesz egy körülbelül harmincszázalékos béremelkedés, azonban ez ugyanekkora többletmunka-követelménnyel jár. A Pedagógus Szakszervezet szerint (PSZ) ezt a többletmunkát ma is elvégzik a pedagógusok, amelyért túlórapénzt kapnak.
– Ahogy ez a törvény született, arra példa, hogyan nem szabad egy ilyen nagy rendszert megváltoztatni. Az államtitkárság sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel nem egyeztetett. Az államosítás káros hatásaival hónapok múlva fog szembesülni tanár, diák, szülő egyaránt – fogalmaz Galló Istvánné, a PSZ elnöke. Az LMP arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakiskolákban bevezetés előtt álló duális képzés, a tankötelezettség csökkentése és a demográfiai apály miatt 11 ezer 400 pedagógust fognak elbocsátani.
