(A kérdőíves adatfelvételt november 10–15. között a Tárki Zrt. végezte az ország lakosságát reprezentatív módon képviselő ezer felnőtt megkérdezésével.) A megkérdezettek több mint fele még arról sem értesült, hogy körülbelül kétszázra csökken a képviselők száma, a válaszolók negyven százaléka pedig úgy véli: az új törvény elfogadása után a mandátumok kiosztása a jelenleginél jobban megfelel majd a szavazatarányoknak.

A mostani rendszer egyik hibája, hogy túl sok a képviselő – ezt párthovatartozástól függetlenül valamennyi megkérdezett az első helyre tette. Abban is többé-kevésbé egyetértés van, hogy az ajánlószelvények gyűjtése körül visszaélések lehetnek.Markáns különbség mutatkozik viszont a tekintetben, hogy a választói akarat eddig miként érvényesült. A Fidesz szimpatizánsai kisebb problémának tartják, mint a többi parlamenti párt támogatói, hogy már a jelenlegi rendszer is a győztes javára torzít. Az arányosságot egyébként az LMP szimpatizánsai közül sokkal többen tartják fontos szempontnak, mint a kormánypártiak.

A válaszolók körülbelül hatvan százalékának fogalma sincs arról, hogy a jövőben a parlamenti választás egyfordulós lesz, és az Országgyűlésben nő az egyéni képviselők aránya – állapították meg a kutatók. Ugyanilyen arányban vannak azok, akik nem hallották, hogy az induláshoz az eddiginél kétszer több ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni. A megkérdezettek kétharmada hallott viszont arról, hogy a határon túliak szavazati jogot kapnak, ám annak tényleges tartalmával – azzal, hogy ők az eredeti javaslat szerint kizárólag az országos listára voksolhatnak – már csak feleennyein vannak tisztában.Meglepő, de a megkérdezettek nem egészen fele tudta pontosan, hogy az Országgyűlés mintegy kétszáz fős lesz. Az összes lényeges változást pedig csak minden huszadik ember ismerte.

Arra a kérdésre, hogy az új választási rendszer melyik politikai erőnek kedvez, a Fidesz, az MSZP és a Jobbik szimpatizánsainak körülbelül fele válaszolta azt: a jelenlegi kormánypártoknak, míg 20-35 százalék azok aránya – e körben a fideszesek voltak kevesebben –, akik szerint a nagy pártoknak általában. Az LMP híveinek azonban csak alig több mint harmada gondolja ezt, s harminc százalékuk úgy látja, egyik politikai erő sem kerül kedvezőbb helyzetbe. Modellszámítások pedig egyértelműen jelzik, hogy a Fidesz a 2010-es eredmények alapján nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerzett volna.

A Political Capital választási szakértője, a kutatást vezető László Róbert úgy gondolja, a tájékozatlanság oka, hogy a Fidesz kifejezetten kerülte a választási rendszerről folyó nyilvános vitát. Így szerinte nem meglepő, hogy az emberek jelentős részének téves elképzelései vannak a formálódó új rendszerről.