Az RTL Klubnak és a TV2-nek most az analóg és a digitális sugárzásért is fizetnie kell az államnak, a csúszás fejenként évente hárommilliárd forint pluszkiadást, avagy állami bevételt jelent. 2012 júliusában ráadásul lejár az analóg sugárzásra szóló ötéves koncessziós szerződésük, így a határidők lebegtetése csak növeli a bizonytalanságot a piacon. (A két kereskedelmi tévé 1997-ben tíz évre kapta meg a koncessziót, 2005-ben, a határidő lejárta előtt két évvel, az ORTT újabb öt évvel meghosszabbította azt az akkor ellenzékben lévő Fidesz tiltakozása ellenére.)

A két kereskedelmi csatorna csak addig tarthatja meg monopolhelyzetét, amíg tart a koncessziója – ám ennek óriási a felára, ezért mégis a mielőbbi átállásban érdekelt.

Péntek Zoltán, a TV2 jogásza szerint a csatornának nyilvánvalóan az lett volna az érdeke, hogy – amint azt a korábbi szabályozás meg is határozta – 2011. június 30-ával befejezze az analóg földfelszíni platformon való műsorterjesztést, hiszen ezzel nagyon nagy költségeket takaríthatott volna meg. „Ugyanakkor fontos, hogy a lekapcsolás időpontjáig azon háztartások, amelyek kizárólag analóg földfelszíni sugárzás útján néznek televíziót, rendelkezzenek set-top-boxszal, hogy ne maradjanak műsor nélkül.”

A TV2 a digitális átállásról szóló törvény „erősen orientáló megfogalmazása” okán is úgy döntött, hogy a digitális földfelszíni platformra felmegy, így fontos számára, hogy a digitális átállás sikeresen záruljon. Ehhez pedig a lakosságot is olyan helyzetbe kell hozni, ami alapján a digitális műsor vételére alkalmas technikai készülékkel rendelkezzék.

Az RTL is régen készen áll az átállásra: három éve fogható az RTL Klub a földfelszíni digitális frekvencián, ezért Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója nyilatkozata szerint számukra a mielőbbi átállás lenne a legmegfelelőbb. Ő is hozzátette azonban: „Nyilvánvaló, hogy ez viszont csak akkor lehetséges, ha erre a teljes infrastruktúra készen áll, azaz teljes az ország digitális lefedettsége és magas a vételre alkalmas készülékek elterjedtsége.”

Egy halom set-top-box – a régi tévék ezek nélkül használhatatlanok lesznek

Azt mindkét csatornánál megerősítették, hogy milliárdos tételt jelent nekik a párhuzamos sugárzás – ráadásul ennek többletköltsége a kitolt határidő miatt Kolosi Péter beszámolója szerint nem szerepel az üzleti tervükben. „Ezenkívül, ha a 2012-es határidő tovább tolódik, jelentős elmaradt hasznunk is keletkezik, hiszen a törvény szerint az analóg jelünkért nem kérhetünk pénzt a kábelszolgáltatóktól.”

Arra a kérdésünkre, hogyan érintheti jelenlegi piaci pozíciójukat az átállás a sokcsatornás modellre, és hogyan készülnek a piaci verseny erősödésére, Péntek Zoltán azt felelte, a piaci verseny már most is nagyon erős: több mint száz magyar nyelvű csatorna van, s ezek ma már nem kizárólag műsordíjból élnek, továbbá a gazdasági válság hatására a reklámtorta évről évre kisebb, az internet is folyamatosan tért hódít mind a nézők elérése, mind pedig a reklámköltés piacán.

– Nem hisszük, hogy a digitális átállás erősíti a piaci versenyt – felelte kérdésünkre Kolosi Péter. Magyarországon már most is 101 csatorna van, ami európai összehasonlításban is kimagaslóan sok egy tízmilliós országban. Az emberek több mint 85 százaléka viszont nem földfelszíni analóg módon tévézik már, azaz a digitális átállás pillanatában a változás már csak a tévénézők nagyon kis százalékát érinti majd, így ennek nem lesznek jelentős piaci hatásai. Ez egyben persze azt is jelenti, tette hozzá Kolosi, hogy már most is valami olyasmiért, az analóg frekvenciáért fizetnek jelentős összeget, ami az évek során teljesen elértéktelenedett.

A médiahatóság a koncesszióval kapcsolatos megkeresésünkre annak közlésére szorítkozott, hogy a kereskedelmi tévék szerződésének hatósági szerződéssé alakítása folyamatban van, erről jelenleg tárgyalnak a TV2-vel és az RTL Klubbal (a szerződések átalakítását a médiatörvény írta elő, de azt nem tudni, hogy ebben szerepel-e majd a határidő meghosszabbítása, avagy új pályázatot írnak ki).

Az államnak és az Antenna Hungáriának jól is jön az átállás halogatása, meg nem is: addig is több pénzt szedhet az analóg frekvenciájának használatért és a jel továbbításáért, de miután a sugárzás nem áll meg a határon, kezd kellemetlenné válni a lemaradásunk a térségben (főleg, miután a felmérésekben évek óta az utolsó helyen állunk a 27 tagállam digitális vételi listáján). Az Antenna Hungáriának az átállás azért is érdeke, hogy a MinDig TV bővíthesse kínálatát, és felvehesse a versenyt a kábeles, műholdas szolgáltatókkal.

Az átállás pontos határideje tehát továbbra sem ismert – ami alapján okkal feltételezhető, hogy akár még egy évig maradhat az analóg sugárzás.

Ha a végső, 2014. decemberi határidőig halasztják az átállást, akkor ennek egyik „mellékes” következménye az lehet, hogy a kormányzati ciklus végéig több százezer háztartásban csak három csatornát foghatna a „politikai antenna”.

Megkörnyékezve

A két országos kereskedelmi tévés frekvencia odaítélésébe a Fidesz sem 1997-ben, sem 2005-ben nem tudott érdemben beleszólni az ORTT-ben.

Régóta köztudott, hogy a két vezető kereskedelmi csatornában Fidesz-közeli cégek szeretnének részesedést szerezni. A 2000-es évek elején a Vegyépszer folytatott tárgyalásokat a TV2 megvásárlásáról, a 2010-es választások után pedig az Infocenter (a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió és a Class FM tulajdonosa) jelentette be, hogy megvásárolja az RTL részvényeinek több mint 30 százalékát, de végül ez az üzlet nem jött létre. Az Infocenter információink szerint a TV2 német tulajdonosával is tárgyal a magyar tévécsatorna megvételéről. Korábbi próbálkozásai voltak a TV2-vel is, ám a tulajdonos akkor csak csomagban adta volna a regionális csatornáit.