Időhúzó alkotmánybíráskodás
Az utolsó utáni pillanatig halogatja az Alkotmánybíróság (AB) a médiaalkotmányt támadó beadványok elbírálását. A több mint egy éve elfogadott három jogszabályt – az új közszolgálati intézményrendszert kialakító törvényt, a médiaalkotmányt és a médiatörvényt – huszonhárom magánszemély, ellenzéki párt (MSZP, LMP, Jobbik), szakmai és jogvédő szervezet támadta meg, köztük a Népszabadság Dolgozóinak Egyesülete, de az AB csak november közepén kezdte meg az egyikkel, a médiaalkotmánynyal kapcsolatos határozattervezet megtárgyalását.
Az Alkotmánybíróságról származó információink szerint az idén még hátralévő két testületi ülésen elképzelhető, hogy határozat születik a médiaalkotmánnyal kapcsolatos beadványokról. Az azonban biztos, hogy az új közszolgálati intézményrendszert kialakító jogszabállyal és a nemzetközi és hazai szinten is nagy botrányt kavart médiatörvénnyel idén már nem foglalkoznak, ami azt jelenti, hogy az ezeket támadó beadványok az új alkotmány és alkotmánybírósági törvény miatt automatikusan törlődnek.
Noha Paczolay Péter, a testület elnöke szeptemberben a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt még beszélt arról, hogy a 15 főre (a Fidesz–KDNP által jelölt öt bíróval) kibővített létszámmal mindent megtesznek a nagy nyilvánosságot kapott ügyek decemberig történő megtárgyalására – ezek között említette a médiatörvényhez érkezett beadványokat is –, az AB azóta nem döntött a médiatörvényekről, ugyanúgy, mint a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó több száz beadványról sem.
Az új médiaszabályozás pedig több sebből vérzik. Jóllehet az Európai Bizottság nyomására a magyar parlament az év elején négy ponton – kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozása, véleménynyilvánítás korlátozása, online tartalmak regisztrációja, más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók – módosította a magyar szabályozást, szakmai és civil szervezetek, ellenzéki pártok továbbra is alkotmányba ütközőnek tartják a médiatörvények több paragrafusát.
Itthon és európai fórumokon továbbra is kifogásolják például azt, hogy a Médiatanács kizárólag fideszes delegáltakból áll, ez pedig veszélyezteti a testület függetlenségét. Ezen túl például lapunk beadványa az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában kitér többek között a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Leghangsúlyosabban arra hivatkozik, hogy felesleges és a sajtószabadságot bénító bármilyen hatósági tartalmi felügyelet.
A Médiatanács az idén társszabályozásban állapodott meg a szakma képviselőivel, hogy a hatóság bizonyos panaszos ügyeket átadhat a hazai tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtós piac többségét lefedő szakmai szervezeteknek. Ezek a szervezetek az általuk kialakított és a hatósággal is elfogadtatott magatartási kódex alapján vizsgálhatják ki a panaszos ügyeket, s vállalták, hogy elmarasztaló határozat esetén sem rónak ki pénzbüntetést.
Az új alkotmány és alkotmánybírósági törvény következtében január elsejével automatikusan megszűnnek az AB folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. A jövő évtől csak magánszemélyként, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosán keresztül lehet az ügyeket tovább vinni. Az új szabályok szerint a beadványokban az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az AB napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás.
Az ellenzéki pártok kifogásolják az Alkotmánybíróság eljárását, hogy a testület egy év alatt nem volt képes dönteni az új médiaszabályozásról. Mandur László, a szocialisták médiapolitikusa lapunknak azt mondta, ha a testület december végéig nem határoz, és ezáltal törlődnek a beadványaik, akkor a januárban életbe lépő új alkotmány alapján próbálják majd megtámadni a szólás- és sajtószabadságot korlátozó médiatörvényeket.
Mandur és Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese is felvetette annak a lehetőségét, hogy akár a Jobbikkal összefogva, a képviselők negyedének (csak a három ellenzéki pártnak együtt van meg az ehhez szükséges 96 mandátuma) támogatásával forduljanak újra az AB-hez. Karácsony szerint azért lehetne ellenzéki összefogást kovácsolni ebben az ügyben, mert a médiaszabályozással kapcsolatos alkotmánybírósági beadványaik nagyrészt ugyanazokat a problémákat vetik fel.
Novák Előd, a Jobbik médiapolitikusa méltánytalannak tartja, hogy a kormánypártok úgy alakítják a szabályokat, hogy az ellenzék csak közösen tud az Alkotmánybírósághoz fordulni. Szerinte pártja számára viszszás és nehezen vállalható lenne, ha az MSZP-vel és az LMP-vel közösen lépnének fel. Különösen úgy, hogy Novák szerint az új médiaszabályozás tekintetében több ponton alapvető különbségek vannak az ellenzéki pártok érvrendszerében.
