Az antennával tévézők segítséget kaphatnak
A digitális adásnak csak az egyik előnye, hogy nagyságrenddel jobb a kép- és hangminőség: a nézőknek nagyobb választékot és új szolgáltatásokat, a szolgáltatóknak kisebb költségeket és nagyobb versenyképességet, az államnak pedig a felszabaduló frekvenciák újraversenyeztetését is jelenti a technológiai váltás. Az analóghoz képest ráadásul ugyanakkora sávszélességen több műsor továbbítható digitálisan, így hosszabb távon a vételi költségek is csökkennek.
Az analóg adás lekapcsolása a gyakorlatban azt jelenti, hogy utána hagyományos tető- vagy szobaantennával már csak akkor lesznek elérhetők a jelenlegi csatornák (m1, RTL Klub, TV2) ingyenesen, ha a régebbi típusú tévéhez beszerzünk egy legalább 8-9 ezer forintba kerülő beltéri egységet (set-top-box), vagy eleve olyan újabb tévékészülékünk van, amelyikbe már beépítették a jelátalakítót.
Ha az antennás háztartásokban nem állnak át, tehát nincs digitális vételre felkészített tévéjük, de egy újabb fémdobozt sem szeretnének a nappaliba, akkor marad az előfizetés valamelyik kábeltelevíziós csomagra vagy műholdas, IPTV-s szolgáltatásokra (viszont a két utóbbihoz is külön dekódert kell venni).
Akinek van digitális vételre alkalmas készüléke, most is digitálisan nézheti a népszerűbb csatornákat. Az Antenna Hungária (AH) már 2008-ban megkezdte a digitális sugárzást – bár még minimális az elterjedtsége –, és amíg az analógot nem kapcsolják le, párhuzamosan zajlik a szórás a két technológiával. A platform már megvolna az átálláshoz, mivel az AH az év végétől már ötven digitális adóval sugározza a földfelszíni adásokat, ezzel elérve a 97 százalékos országos lefedettséget.
Szinte az ország teljes területén elérhetővé válik a digitális földfelszíni vétel, azaz a MinDig TV szolgáltatása, amellyel ingyen nézhető az m1, az m2, a Duna TV, a Duna II Autonómia, az RTL Klub, a TV2 és az Euronews (előfizetési díjért pedig további tizenegy műsor a MinDig Extrán).
A párhuzamos sugárzás anyagilag is megéri – az állam így duplán sarcolhatja meg a kereskedelmi tévéket, de nem csak ezen múlik az átállás halogatása.
A három legnagyobb magyar televízió, az RTL Klub, a TV2 és az m1 analóg földfelszíni sugárzásának lekapcsolását eredetileg 2011 végére tervezték, de már tavaly látható volt, hogy a határidő tarthatatlan lesz, mert lemaradtunk a lefedettségben és főleg a set-top-boxok elterjedtségében. Ezért a parlament tavaly decemberben 2014 végére tolta ki a határidőt.
Idén nyáron Rogán Antal javaslatára ismét módosították a törvényt: e szerint, ha 2012 végéig a lakosság legalább 94 százaléka számára már digitálisan fogható lesz a közszolgálati médiaszolgáltatás (ez már most teljesült), és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetők lesznek a digitális adások vételéhez szükséges set-top-box készülékek (évek óta elérhetők), akkor lekapcsolható a analóg sugárzás. A módosítás lényege, hogy többé nem kötik ki feltételként, hogy a háztartásokban legyen is ilyen vevőegység – elég, ha kapni lehet.
A Rogán-javaslat az átállás végső határidejének megtartotta 2014 végét, ez viszont már tényleg a legvégső dátum, legalábbis az EU kötelezte tagállamait, hogy 2015-re szabadítsák fel az analóg műsorszórásra használt frekvenciáikat a széles sávú mobil-adatátvitel javára.
Az átállást leginkább egy egyre szűkülő, de továbbra is jelentős számú csoport „technológiai lemaradása” hátráltatja. Jelenleg a 3,8 millió magyar háztartásból csaknem 3,2 millióban van valamilyen előfizetéses tévés szolgáltatás (főleg kábeles vagy műholdas), és körülbelül 650 ezer olyan háztartás van, amelyben szoba- vagy tetőantennával, csak analóg földfelszíni módon érhető el az m1, az RTL Klub és a TV2 adása.
Az „antennások” száma folyamatosan csökken ugyan (részben a kábeltévés előfizetési díjak mérséklődése miatt), de továbbra is ők a leggyengébb láncszem az átállással kapcsolatban. Felmérések szerint körükben különösen magas az idősek, falusiak, egyedülállók, alacsony jövedelműek, hátrányos helyzetűek aránya, magyarra fordítva: sokaknak nem telik beltéri egységre vagy tévécserére. Ahogy egész Európában, hazánkban is azon múlhat az átállás sikere, hogy ezt a csoportot hogyan, milyen gyorsan és milyen segítséggel tudják rávenni a váltásra. (Az sem mellékes persze, hogy ha az állam siet a segítségükre, az pár milliárdos költségvetési kiadást jelent.)
A médiahatóság tájékoztatása szerint jelenleg is dolgoznak egy támogatási forma előkészítésén. Ez arra enged következtetni, hogy az európai gyakorlatnak megfelelően hazánkban is beszáll az állam a technológiaváltás felgyorsításába. Hogy ezt kuponos támogatással, részletfizetési konstrukciókkal vagy más – például vám- – kedvezményekkel oldják-e meg, és beszállnak-e a kereskedelmi tévék is, az még nyitott kérdés.
A piaci szereplők éppen ezért most az államra várnak; legfőképpen arra, hogy meghirdessék végre az átállás menetrendjét, amit őszre ígért a médiahatóság, és kidolgozzák a támogatási rendszert.
