Kivételesen sürgős eljárás
Javaslatuk értelmében a jövőben négyötöd helyett kétharmados többség is elegendő lenne a törvényhozás elé kerülő törvényjavaslatok házszabálytól eltérő tárgyalásának megszavazásához. Ez alól kizárólag az alaptörvény módosítása lenne kivétel. Egyebekben a képviselők ötödének aláírása szükséges ahhoz, hogy a kivételesen sürgős eljárás elrendeléséről a T. Ház egyáltalán szavazzon.
A kivételes eljárást egy órával az ülésnap előtt lehet kezdeményezni, s egy képviselő ülésszakonként legfeljebb kétszer kezdeményezheti törvényjavaslatok „kivételesen sürgős eljárásban” való megtárgyalását. Az előterjesztés szerint ülésszakonként hat, azaz egész évben – feltéve, hogy a törvényhozás nem tart rendkívüli ülésszakot – tizenkét alkalommal kerülhet sor ilyen eljárás elrendelésére. (A javaslatból nem derül ki, hogy az ülésszakonkénti hat alkalom során esetenként hány törvény „tárgyalható meg” lényegében érdemi vita nélkül.)
A kezdeményezők legalább három órát adnának a módosító javaslatok beterjesztésére. A „vitában” a törvényjavaslat előterjesztője, majd (ha nem a kormány az előterjesztő) a kormány képviselője, valamint a kivételesen sürgős eljárást elrendelő döntéssel kijelölt illetékes bizottság felszólalója mondhatja el álláspontját. A képviselőcsoportok 15-15, a függetlenek összesen öt percben fejthetik ki álláspontjukat. A módosító indítványokról másnap szavaznának a képviselők, s akkor lehetne a zárószavazás is.
Az előterjesztők szerint azzal, hogy a házszabálytól eltérő eljárás elrendelését a jövőben nem négyötödös, hanem csupán kétharmados többséggel kell majd támogatnia a T. Háznak, egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a gyorsított ütemű törvényalkotás. Nem mellesleg a Fidesz–KDNP-frakciószövetségnek jelenleg nincs négyötödös többsége a törvényhozásban, így az ellenzék összefogva meg tudja akadályozni a törvények normál tárgyalási rendtől eltérő elfogadását. Tóbiás József (MSZP) vállalhatatlannak és a parlamentarizmus felszámolásának minősítette a házszabály ilyetén módosítását. Schiffer András szerint a házszabály-módosítás törvényesíti a parlamentben eddig is gyakran alkalmazott durván alkotmánysértő módszereket.
Az alkotmányügyi bizottság 17 kormánypárti képviselő támogatásával, hét ellenzéki ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.
Karácsonyig ülésezik a T. Ház
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezte a december 16-tól december 23-ig tartó időszakra a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor ezt elsősorban a jövő évi költségvetés elfogadásával indokolja. Emellett több előterjesztés is csak később léphetne hatályba a szavazások vagy a részletes vita februárra halasztása esetén, és ez számos problémát okozhat a jogalkalmazásban, fontos kormányzati célok késedelmes megvalósítását okozná. A szakminiszter 21 elfogadandó előterjesztést jelöl meg: a költségvetés mellett a jegybankról, a nemzeti vagyonról szóló, az alaptörvénnyel összefüggő törvények módosítását, a köznevelési, a szakképzési és felsőoktatási törvényeket, továbbá a pénzügyi stabilitásról, az államháztartásról, a befektetési alapkezelőkről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályokat is.