Korábban hosszú egyeztetések folytak az új egyházi törvényről. A parlamenthez benyújtott javaslat – amelyet kereszténydemokrata képviselők jegyeztek – három kategóriába sorolva, negyvennégy vallási közösséget ismert el egyházként. Bár a koncepcióra a kormány is áldását adta, a Fidesz az utolsó pillanatokban átírta a törvényt. A három kategória megszűnt, ugyanakkor az elismert egyházak száma tizennégyre csökkent.

A KDNP-s Semjén Zsolt hiába minősítette „kodifikációs remekműnek” a jogszabályt, szóvirágokkal nehéz lett volna elterelni a figyelmet arról, hogy a kétharmados jobboldal selejtes terméket produkált a nagy kapkodásban. A törvényben súlyos ellentmondások maradtak. Csak egyet említünk: ahhoz, hogy a vallási szervezetek egyházzá nyilvánításukat kezdeményezhessék, az egyik paragrafus szerint nem kell ezer tag meglétét igazolniuk, a másik szerint azonban mégis kell. (Holott Lázár Jánostól tudjuk, hogy a Fidesz szándéka az ezerfős küszöb eltörlése volt.)

A kormányzat a jelek szerint nem mérte fel, hogy milyen jogi és anyagi következményei lesznek annak, ha ténylegesen vallási tevékenységet folytató közösségeket megfosztanak az egyházi státusztól, és egyesületi létre kényszerítik őket. Bírálatokra adott okot – egyebek mellett –az a sajátos megoldás is, hogy a jogalkotó a parlamentet bízta meg annak eldöntésével, melyik szervezet érdemes az egyházi rang elnyerésére.

Változó erősséggel, de nyár óta tart a tiltakozás: virrasztás, éhségsztrájk, demonstráció, aláírásgyűjtés. Több egyház az Alkotmánybírósághoz fordult.

Régóta terjednek olyan hírek, hogy az Alkotmánybíróság nagy valószínűséggel vissza fogja dobni a törvényt. A testület már tárgyalt a beadványokról, és jövő héten esedékes ülésének napirendjén is szerepel a téma.

Mindinkább úgy tűnik, hogy a hatályon kívül helyezésről szóló bejelentésével Lázár János csak a kormány számára kellemetlen alkotmánybírósági döntésnek próbált elébe menni. Hiszen: ha nincs hatályos törvény, akkor az Alkotmánybíróságnak nincs miről tárgyalnia, s főleg nincs mit hatályon kívül helyeznie. (Ehhez persze a törvényhozásnak formálisan is ki kell mondania a törvény hatályon kívül helyezését.)

A fideszes politikus – a távirati iroda tudósítása szerint – arról beszélt, hogy az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között. Pillanatnyilag azonban a hatályon kívül helyezésről kell dönteni. Lázár biztosra veszi, hogy erre hétfőn megtalálják a megoldást. (Mintha nem lenne kétsége afelől, hogy az egyelőre még nem ismert javaslat megkapja a parlament kétharmadának támogatását.)

A frakcióvezető azzal indokolta a hatályon kívül helyezést, hogy a törvény elfogadásának módja és menetrendje nem felelt meg „minden közjogi kritériumnak”. Megfogalmazása szerint a jogszabály „tartalmi struktúrája” nem fog változni, de egyes kérdéseket érdemes felülvizsgálni: ilyen például a megszűnő egyházak jogi státusza. (Tehát: a tartalmi struktúra nem változik, a tartalom igen.) Állítólag a Fidesz az ellenzék kritikáját is figyelembe vette. Ha így van, akkor nem világos, hogy miért csak most, december közepén lépett – kevéssel január elseje előtt, amikor elméletileg érvénybe lép az új egyházi törvény. Kérdés továbbá, a két ünnep között lesz-e elegendő idő arra, hogy széles körben egyeztetett, kiérlelt jogszabályt alkosson a parlament.