Még drágább lesz minden
– Örömmel jöttem, hiszen mindig is vágytam erre a helyre – utalt korábbi főpolgármesteri jelöltségére Schmitt Pál, majd összefogásra és a városlakók érdekeinek még alázatosabb szolgálatára szólította fel városatyákat. Kiemelte, hogy Budapest a világ kedvelt turisztikai célpontjai közé tartozik ugyan, de az élhető városok ranglistáján jóval hátrébb szorul. A városlakók elégedetlensége érthető. Két évtizeddel a rendszerváltozás után még mindig kivénhedt buszokon járnak, háborús sebekkel teli házak között sétálnak.
Schmitt arra is figyelmeztette a közgyűlést, hogy a budapestieket nem érdekli a nehéz örökség, hidegen hagyják az okok, a fenntartó személye, csak az a fontos számukra, hogy az ügyeiket gyorsan és könnyen tudják intézni, illetve kulturált körülmények között élhessenek. Mindez csak összefogással érhető el. A választók nem egy 23 különálló városra szétszakított Budapestre szavaztak tavaly, hanem egy erős, egységes fővárosra.
Az államfő távozása után a képviselők folytatták vitájukat az utcanév-változtatásokról, valamint a hajléktalanellátás helyes irányáról. A párhuzamos szónoklatok sorát végül Tarlós István főpolgármester rekesztette be, mondván, úgysem tudják egymást meggyőzni, így a városvezetés halad tovább az általa kijelölt úton. (A közgyűlés később megszavazta a Fűtött utca program folytatását, amelyre csaknem egymilliárdot költenek.)
A fideszes többség leszavazta az ellenzéki pártok azon javaslatát, hogy az ország költségvetésének újratárgyalása miatt halasszák el a fővárosi koncepciójának tárgyalását. Az MSZP fővárosi frakciója szerint a valamennyi ágazatot sújtó, már-már irrealisztikus megvonásokkal gyakorta évtizedes szisztematikus építőmunka eredményét áldozzák fel, miközben az így elérhető megtakarítás képtelen ellensúlyozni a most formálódó törvényekben és az „átszámolásra váró” jövő évi költségvetésben rejlő kockázatokat.
Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a főváros minden önként vállalt feladatot lerázna magáról, miközben 12 milliárd forint tartalékot képezne. Az LMP az oktatási és kulturális intézmények ellehetetlenülését és a fővárosi érdekek képviseletének hiányát vetette a városvezetők szemére. Hanzély Ákos, az LMP frakcióvezetője szerint a jövő felélése lett a választási nemzet fővárosa programból.
A Jobbik frakcióvezetője, Losonczy Pál – bár maga sem értette, hogy lehet ez – egyetértett a szocialistákkal: a beterjesztett költségvetési koncepció aktualitását vesztette, ezért felesleges róla vitázni. Mindezek ellenére a Fidesz–KDNP-frakció megszavazta a tízmilliárdos megszorítási csomagot tartalmazó előterjesztést.
A fővárosi képviselők több közműdíj-emelési javaslatról is döntöttek tegnap. Ennek értelmében a vízdíj – ellentétben a Fővárosi Vízművek Zrt. 3,6 százalékos javaslatával – 2,55 százalékkal emelkedik, hasonlatosan a szennyvízkezelés árához. (A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 3,84 százalékot tartott volna indokoltnak. A főváros egyébként hónapok óta tárgyal a vízművek tulajdonosaival, a főváros ugyanis viszszavenné a társaságot.)
A Budapesti Temetkezési Intézet felügyelőbizottsága 8,3 százalékos áremelést tartott volna indokoltnak, de a városatyák végül a 3,9 százalékos díjnövekedést fogadták el. Cserébe viszont a cég nem hajtja végre a törvényben előírt bérkompenzációt. Legtöbbel a halotthűtés, a temetőn belüli szállítás és a szétszóratás drágul.
Ennél jóval szerényebb emelést terveztek a kéményseprők: átlagosan 3,9 százalékkal kérnek többet szolgáltatásaikért. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a gazdasági válságra, a szelektív gyűjtés és a betéti díjas termékek számának növekedése okán 2,26 százalékkal emelné árait.
