„Elképzelhető, hogy jövőre ismét magyar katonák felügyelhetik és irányíthatják majd az afganisztáni Kabul repülőterét, méghozzá egy éven át” – adta hírül a Népszabadság áprilisban, miután Hende Csaba honvédelmi miniszter egyértelmű utalást tett a győri rakétaezrednél tett látogatása során a NATO ISAF-vezetésétől érkező ez irányú megkeresésre. 

Bevetésre készülő magyar egység Afganisztánban

Az akkor felvetett lehetőségről nemrég a szaktárca vezetője egy lapunknak adott interjúban is még úgy fogalmazott: valóban felmerült, hogy 2012-ben egy teljes évre újra átvegyük a kabuli reptér irányítását. „Ez rendkívüli fontosságú megbízás. Bizonyos egyeztetések még hátravannak, leginkább azon múlik a döntés, hogy a magyar kormány vállalja-e ennek költségeit. Kellő időben a kormány elé viszem ezt a kérdést annak költségvetési kihatásaival együtt” – fogalmazott akkor Hende Csaba.

A misszió azonban lapunk értesülései szerint azóta lekerült a honvédelmi vezetés napirendjéről, elsősorban azt követően, hogy a miniszter a múlt héten Afganisztánban tárgyalt a NATO ISAF-parancsnokaival. A HM tájékoztatása szerint Hende tárgyalásai során a katonai vezetők megerősítették, hogy a NATO prioritása az afgán biztonsági erők felkészítése és mentorálása. „Jövőbeni terveinket folyamatosan egyeztetjük a NATO-val, más csapatokkal hozzájáruló nemzetekkel, illetve az északi régió vezető nemzetével. Ennek egyik aspektusaként – NATO-megkeresésre – vizsgáljuk a KAIA (Kabuli Nemzetközi Repülőtér) vezető nemzeti szerepvállalás lehetőségét is, jelenleg azonban ez nem szerepel a prioritásaink között” – erősítette meg lapunknak a Honvédelmi Minisztérium.

A szaktárca érvelése szerint „a mennyiség mellett most a minőségre kell nagyobb hangsúlyt fektetni”, a magyar honvédség fő célja pedig az afgán hadsereg kiképzése és felkészítése. „Célunk, hogy az afgán kormány minél hamarabb képes legyen önállóan fenntartani a biztonságot Baglán tartományban és 2014 év végére az egész országban” – fogalmazott a HM.

Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint mindez annyit jelent, hogy a NATO – bár fontosnak tartja a kabuli reptér felügyeletét – más területen számít inkább a magyarok részvételére, várhatóan kiemeltebb feladatot kapunk/kaphatunk a képzési területen. Kérdés, hogy ennek mekkora költségnövelő hatása lesz, és a magyar kormány – amely épp módosítani kénytelen a költségvetést –, illetve az évről évre szűkülő büdzsével gazdálkodó tárcavezetés megtalálja-e a fedezetét az új feladatoknak. A tárcához közeli forrásaink cáfolni igyekeztek azt, hogy a reptéri misszió „elfelejtése” pusztán pénzügyi okokból történne, ugyanakkor azt is hozzátették: az afgán feladatok közül tulajdonképpen ez a legolcsóbb és egyben a legnagyobb presztízsű. „Az egyéves vezetést egymilliárdból ki lehet hozni. Más ennél csak többe kerülhet” – tették hozzá.

A kabuli reptér irányítását legutóbb a görögöktől vettük át és a románoknak adtuk tovább idén tavasszal féléves megbízás után. Akkoriban még azt szivárogtatták ki a parancsnokság köreiből, hogy a nyugati katonai vezetés – a magyarok kimagasló teljesítménye és megbízhatósága miatt – azt szorgalmazta, hogy Magyarország folytassa majd az irányítási tevékenységet.