Tinik szexuális élménybeszámolói a neten
Az UNICEF százhúsz – különböző országokban készült – kutatást összesítve készített jelentést a gyerekekre leselkedő online veszélyekről.
– Az online felhasználásának a kultúrája független. Mindenhol jellemző, hogy a gyerek találkozhat olyan tartalmakkal, amelyek nem a korának megfelelőek, ahogyan az is, hogy megismerkedik olyan valakivel, aki ráveszi, hogy olyan képeket, információkat töltsön fel magáról a világhálóra, amelyeknek a közzétételét igen hamar megbánja.
Az interneten ugyanolyan eséllyel találkozhat egy gyerek cukrosbácsival, mint a való életben – mondta Bábel Tamás, az UNICEF Magyar Bizottsága Alapítványának igazgatója a jelentés tegnapi bemutatóján. Minden vizsgált országra jellemző, hogy a gyerekek maguktól döntenek úgy, hogy feltöltenek erőszakos vagy szexuális tartalmakat, például egy iskolai verekedést megörökítő videót.
Ami a magyar kutatásokat illeti, László Miklós szociológus elmondta, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal az idén már hatodik alkalommal készítette el a tizenévesek és a média kapcsolatáról szóló elemzését.
– 1998-ban még az volt a téma, hogy a gyerekek védtelenek a tévé előtt, 2000 után, hogy védtelenek az internet előtt, most pedig az, hogy védtelenek az okostelefonokkal a kezükben –emlékeztetett. Szerinte egyre kevésbé fontos, hogy hány órát tévéznek a gyerekek, mert inkább több eszköz egyidejű használata, a monitorok előtt töltött idő a jellemző. Két év alatt nagyot nőtt például a mobiltelefonos internetezés és a közösségi oldalak használata. Az is kiderült, hogy a magyar gyerekek még mindig kicsit több személyes adatot adnak meg magukról, mint nyugat-európai társaik.
A kétezer fős – 13–17 éves gyerekeket vizsgáló – felmérés szerint a megkérdezett fiatalok 91 százaléka otthon is hozzáfér az internethez, 93 százaléknak van mobilja, 43 százaléknak okostelefonja. A válaszadók 40 százaléka keveredett már akaratán kívül pornóoldalra, 47 százaléka bukkant véletlenül erőszakos tartalmakra. Durva hangvételű levelet, illetve kéretlen szexuális ajánlatot negyedük kapott.
Parti Katalin, Országos Kriminológiai Intézet munkatársa egy másik, két évvel ezelőtt általuk készített kutatást ismertetett. Ebben több mint ezer budapesti 15-16 évest kérdeztek az online veszélyekről. A kamaszok 65 százalékával kezdeményezett már beszélgetést idegen az interneten, közülük 37 százalék megadta a nevét neki, 35 százalék pedig találkozott is e-ismerősével, 12 százalék azt is elmondta, hogy önszántából létesített szexuális kapcsolatot interneten megismert emberrel.
A válaszadók egy százaléka számolt be arról, hogy erőszakoskodott vele olyasvalaki, akit az interneten ismert meg. A kamaszok 30 százalékára jellemző, hogy szexuális jellegű élményeiket megörökítik és kiadják ismerőseiknek, feltöltik az internetre, mintegy bizonyítva, hogy megtörtént.
– Minél kevesebb személyes adatot tesznek fel a gyerekek, annál kevesebb a visszaélés.
Senkár Éva, a Kék-Vonal Alapítvány munkatársa hozzátette, hogy az adataik szerint minden ötödik gyereket ért már valamilyen zaklatás, hat százalékukat az online térben, azon belül is elsősorban a közösségi oldalakon. Új jelenség, hogy az osztálytársak lejárató kampányt folytatnak egymás ellen az interneten.
A megoldásokról szólva Szabó Henrik, az ORFK bűnmegelőzési és áldozatvédelmi osztályának munkatársa elmondta, nem biztos, hogy nyomozni kell a gyerek után, megnézni az előzményeket a számítógépben. Hasznosabb lehet, ha a szülők megkérdezik, hogy melyek a kedvenc oldalai és kikkel találkozik a neten.
(A cikk illusztrálásához használt képet cseréltük - A szerk.)
