Kettéosztott iskola: leomolhatnak a „dac falai”
Dankó István, a falu tizenhárom évig regnáló, s a problémás iskolaügyet is elindító vezetőjét az önkormányzat mozdította el; a testület az együttműködés hiányára hivatkozva feloszlatta magát, ezért időközi választásokat kellett kiírni, melyet fölényesen nyert a függetlenként induló, a Fidesz által támogatott Drávucz Katalin. Őt, elődjével ellentétben, megegyezésre törekvő, a romákkal szót értő emberként ismerik a faluban.
A jászladányi iskolaügy hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy Magyarországon számos iskolában elkülönítik, alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítik a cigány gyerekeket, akik emiatt a tanulásban elmaradnak, szakközépiskolába már alig-alig jutnak el, a munkaerőpiacon leértékelődnek.
Jászladányban a romák zömét kirekesztő magániskola létrehozását Dankó István kezdeményezte – a szülői akaratra hivatkozva –, noha polgármesterként az önkormányzati intézmény jobbá tétele lett volna a dolga. Ráadásul a település évről évre sokat költött az alapítványi iskolára közoktatási megállapodás nélkül, közben a saját iskolájuktól forrásokat vontak el.
A faluban két iskolaépület van, mindkettő az önkormányzaté: a lepukkant faluszélibe jár a romák többsége. A központban lévő másik, modern épületet kettéosztották: egyik felét kedvező áron bérbe adták az alapítványi iskolának, a másik felében maradtak az önkormányzati iskola alsósai. A gyerekek „keveredését” lehetővé tévő átjárót lelakatolták, így sem szünetben, sem ebédidőben nem futhattak össze a „két intézmény” diákjai.
A statisztikai adatok szerint az elkülönítés óta az önkormányzati iskolába rekesztett gyerekek tanulmányi átlaga romlott, s a korábbi hússzorosára nőtt az igazolatlanul mulasztott tanórák száma. Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvánnyal közösen ezért bírósághoz fordult, kérve, bizonyítsák be: a magániskola kirekesztő, működése jogellenes, a cigány gyerekeket folyamatosan hátrányos megkülönböztetés éri, s nem teljesül az egyenlő bánásmód elve az oktatásukban. Dankó István, Jászladány korábbi polgármestere viszont azzal érvelt, hogy a magániskolával kötött szerződésük szabályos volt, a képviselő-testület belátása szerint rendelkezhet a tulajdonjogával, s a szülők szabad iskolaválasztásának joga is érvényesülhetett.
Az ügyben végül nemrég a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a végső verdiktet: meg kell szüntetni a szegregációt. Egyben kötelezte a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezetet, valamint az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítványt: egyértelmű és határozott keresetet terjesszenek elő, amely végrehajtható módon teszi lehetővé a sérelmes helyzet megszüntetését, illetve a jogsértést megelőző állapot helyreállítását. Egy a lapunk birtokába került oktatási szakértői vélemény szerint ehhez első lépésként meg kell szüntetni a Jókai úti iskolaépület megosztását, s vissza kell adni az egész épületet az önkormányzati iskolának. Az önkormányzat és az Antal Mihály magániskola fenntartója közötti tízéves bérleti szerződés 2012. július 1-jén lejár, addig ők is gondoskodhatnak egy másik épület bérléséről. A jászladányi önkormányzatnak pedig közoktatási megállapodást kell kötnie a magániskolával, ekképp is biztosítva a halmozottan hátrányos helyzetű és különösen a roma tanulók beiskolázását az alapítványi iskolába, ha épp ezt a képzési formát szeretnék választani.
– Abban bízunk, hogy végül nem kell keresetet benyújtanunk emiatt, hanem az új polgármesterrel peren kívül meg tudunk e lépésekről egyezni – mondta Kállai László, a polgárjogi szervezet s egyben a helyi roma önkormányzat vezetője.
Drávucz Katalin, Jászladány új polgármestere szerint annak idején elhibázott lépés volt, hogy önkormányzati épületet adtak oda az alapítványi iskolának, hisz ebből származott a legtöbb feszültség. Szerinte ezt a problémát meg lehet oldani, s akkor végre elcsitulhatnak az indulatok a faluban. Az alapítványi iskola működésének jogszerűségét amúgy nem vonja kétségbe senki, mindkét iskolatípusnak helye van a faluban – mondta. Hozzátette: jóval hosszabb folyamat lesz a két intézmény tantestületének közeledése egymáshoz, jelenleg ugyanis az tapasztalható, hogy az önkormányzati iskolában tanító pedagógusokat kirekesztik maguk közül az alapítványi iskola tanárai. – Sok tanár panaszkodott rá, hogy óraadóként szükségből meghívják ugyan az alapítványiba őket, de a kollégák átnéznek rajtuk, nem beszélgetnek velük. Az igazi „áttörés” Jászladányban szerinte ezért akkor várható, ha nemcsak a két iskola közötti falak omlanak le – akár konkrét, akár jelképes értelemben –, hanem a gyerekek érdekében a felnőttek között is megindul végre a párbeszéd.
