Parttalan hatalommal
Handó Tünde az igazgatási vezetői munka fő céljának azt nevezte, hogy a bíróságok teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket: magas színvonalon és időben hozzák meg ítéleteiket. Elmondta, hallott azokról a kritikákról, amelyek szerint kevés az igazgatási tapasztalata, illetve egy megyei vagy táblabírósági elnök kiválasztása szerencsésebb lett volna. Azt mondta, tizenkét éve vezetője a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak, s elég rálátással rendelkezik az igazgatási területre.
Üdvözölte azokat a 2011 januárjától, illetve márciusától hatályba lépett változásokat, amelyek az igazságszolgáltatás operatívabbá tételét célozták, és amelyek szerint mintegy kéttucatnyi jogkör – például egyes vezetők kinevezése, a bírák pályázatainak elbírálása, ügyek áthelyezésének lehetősége – került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének hatáskörébe.
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége szintén támogatta Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró jelölését a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria élére. A Jobbik tartózkodott, az LMP képviselője távol maradt.
Darák meghallgatásán kiemelte, hogy a megújuló bírósági szervezetrendszerben a Kúria elnökét már nem terhelik országos igazgatási feladatok, ezért a jogegység és az ítélkezési gyakorlat fejlesztésére, alkotmányosságának erősítésére, színvonalának emelésére koncentrálhat.
A két jelöltről ma szavaz a parlament, s ők – megválasztásuk esetén – azonnal leteszik a hivatali esküt, de csak januártól foglalják el új posztjukat.
– A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökének menesztését kizárólag politikai megfontolások indokolják: elveszítette a jelenlegi hatalom bizalmát, ami elég gyenge érv egy független hatalmi ág vezetőjének elmozdításához – jelentette ki kérdésünkre Fleck Zoltán jogszociológus, aki Darák Péter szakmai alkalmasságát nem vonta kétségbe. Azt ugyanakkor a szakember nem vitatja, hogy a bírák korábbi önigazgatási szervének átalakítására szükség volt, de szerinte rossz megoldást választottak. Az OBH elnöke maga dönthet bírák és vezetők kinevezéséről, áthelyezéséről, vizsgálat elrendeléséről, ügyek más bíróság hatáskörébe utalásáról. A minden korábbinál nagyobb és érdemi külső kontroll nélkül gyakorolható szinte parttalan hatalom miatt a rendszerbe kódolva van a hivatalvezető és a bírák közötti feszültség.
A helyzetet tovább rontja – tette hozzá a jogszociológus –, hogy Handó Tünde a miniszterelnök baráti köréhez tartozik, így bármilyen döntést hoz, a háttérben mindenki óhatatlanul politikai okokat sejt majd. Hiányozni fog tehát a vezető és a bírák között elengedhetetlen bizalmi viszony, ami Fleck szerint különösen akkor nélkülöz hetetlen, ha a hivatal a korábbinál határozottabb ellenőrzést akar gyakorolni.
Azzal, hogy az OBH és a Kúria elnöke már nem ugyanaz a személy, egyértelműen szétválasztották az igazgatási és az ítélkezési funkciókat, ami Futó Barnabás ügyvéd szerint tisztább viszonyokat eredményezhet, s ezáltal gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ítélkezési tevékenység, ami minden jogkereső polgár hasznára válhat. Maga azt sem tartja elfogadhatatlannak, hogy a bírósági hivatal élére a kormánypárthoz közelinek tartott személy kerül, mert a kétharmados többség – természetesen a jogszabályok biztosította keretek között – szabadon megválaszthatja, kit kíván felelős posztra helyezni.
Nem ilyen optimista Magyar György ügyvéd. Eddig a bíró csak a törvényeknek és saját lelkiismeretének alárendelve döntött, mostantól viszont előmenetele és egzisztenciája az OBH elnökétől függ, hiszen rajta múlik, hogy ki lehet bíró, ki marad hosszú évekig titkár, s ki lesz megyei elnök vagy más vezető, és ki ellen indul vizsgálat. Ebben a helyzetben szerinte – és ez független attól, hogy ki áll az OBH élén – mindenkinek legalább a tudata mélyén megjelenhet egyfajta megfelelési kényszer. Magyar György aggályosnak tartja azt is, hogy sérül az az alkotmányos alapelv, amely szerint senkit nem vonhatnak el a törvényes bírájától. Az OBH elnöke ugyanis – saját döntése alapján vagy az ügyészség kezdeményezésére – egyes ügyek tárgyalására más bíróságot jelölhet ki. Az ügyvéd szerint ez olyan, mint ha az egymással játszó focicsapatok közül az egyik jelölhetné meg a bírót.
