A roma polgárjogi politikus Torontóban tartott előadást. Több példát is felhozott, amikor jobbikos javaslatokat egy az egyben vagy felpuhított változatban kormányzati programmá emeltek; szerinte ilyen a „Mussolini fasiszta államában működötthöz hasonló kényszerközmunka szabályozása”.

A politikus szerint a rendszerváltás utáni időszak mélyebb és hosszabban tartó válságot hozott Magyarországra, mint a 1929–1933-as nagy gazdasági világválság. A problémát éveken keresztül a szőnyeg alá söpörte a politikai elit. Mindez a romák munkakerülőként, bűnözőként történő megbélyegzéséhez, a faji előítéletek megerősödéséhez, majd 2008–2009-re fizikai erőszakhullámhoz és a neonáci csoportok nyílt fenyegetéseihez vezetett. Horváth egyetért Ladányi Jánossal, aki azt állította, hogy a magányos gyilkosoknak sok néma cinkosuk van.

A hatóságok ugyanakkor nem akadályozzák, sőt nem is büntetik sem a náci beszédet, sem a fenyegető fellépést. Sőt: a kisebbségi közösségek védelmében hozott gyűlölet elleni törvények alapján magukat védeni próbáló romákat ítéltek el. A polgárjogi mozgalom ellen negatív kampány folyik, nincsenek befolyásos szövetségesei a politikai és gazdasági elitben, így gyakorlatilag kifogyott az eszközökből – mondta Horváth Aladár. Ezért –tette hozzá – arra kéri Kanadát, gondolkodjon el azon, hogy képes-e fogadni jelentős számú roma menekültet Magyarországról. Hiszen Kanada erős, gazdag és befogadó nemzet, amely szívén viseli az emberi jogokat. A politikus azt javasolta, hogy Kanada küldjön vizsgálóbizottságot Magyarországra, amely helyben tud tájékozódni a valós helyzetről. Így a kanadai hatóságok talán kevésbé fogják „bizarrnak” találni a magyarországi romák menekültáradatát.