'Nem utódpárt, hanem jogutód vagyunk'
– Ön mit vállal az MSZMP történelmi bűneiből?
– Aljas szándékú történelemhamisítás azonosnak tekinteni a Rákosi- és a Kádár-rendszert. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az 1956-os forradalom utáni megtorlások éveinek és az 1960-as évek végétől kibontakozó, a rendszerváltás előkészítéséhez is hozzájáruló reformok időszakának alapvető különbségeit. Mélységesen igazságtalan egyes vezetők bűnei miatt a Magyar Szocialista Munkáspárt egészét bűnszervezetté nyilvánítani, és alaptalan az 1989 októberében megalakult Magyar Szocialista Pártot az elmúlt ötven év bűneiben bűnrészesnek tekinteni. Ami pedig a személyes érintettségemet illeti: az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályán a szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok építésével foglalkoztam. Később külügyminiszter-helyettesként, majd államtitkárként Magyarország nyugati kapcsolatainak erősítéséért voltam felelős, tevékeny részese voltam a 80-as évek magyar külpolitikai nyitásának. Nem hiszem, hogy mindez bárkinek a szemében bűn lenne.
– Az MSZP 1990. májusi kongresszusán kimondta: semmilyen értelemben nem tartja magát a volt Magyar Szocialista Munkáspárt utódjának. Horn Gyula pártelnökként azt mondta zárszavában: megszabadulnak örökségük maradványaitól. Miben vállalnak akkor mégis utódpártiságot?
– Kimondtuk, hogy a párt eszmei-politikai alapjának a szociáldemokrata értékrendet tekintjük. Elhatárolódtunk a kommunista ideológiától és politikától, az egypártrendszertől. Nem utódpárt vagyunk, hanem jogutód. Ezt pedig éppen a békés rendszerváltás érdekében vállaltuk, hiszen annak konkrét feltételeit a megszűnt MSZMP és a demokratikus ellenzék pártjai együtt dolgozták ki a kerekasztal-tárgyalásokon. Jogutód hiányában a megállapodások érvényessége kétséges lett volna.
– Kritikusaik rendre azzal érvelnek: bezzeg az MSZMP vagyona már nem volt „büdös”.
– Nem mentettük át az MSZMP vagyonát, azzal az utolsó fillérig elszámoltunk. Az ingatlanvagyont visszaadtuk az államnak, azt az Antall-kormány osztotta fel az első demokratikusan megválasztott parlamentbe bekerült pártok között. A többi párt mellett így jutott székházhoz a Fidesz is. Ettől még nem lett utódpárt. Annak ellenére sem tekinthető annak, hogy kormányában és holdudvarában számos korábbi MSZMP-tag, sőt a Kádár-rendszerben vezető tisztséget betöltő politikus is található.
– Mit tapasztal, külföldön milyen a visszhangja ennek a kezdeményezésnek?
– Az európai demokratikus pártok politikusai, köztük szociáldemokraták, kereszténydemokraták, konzervatívok és liberálisok is értetlenül fogadták a kezdeményezést. Ez ugyanis ellentétes olyan európai jogelvekkel, mint a kollektív bűnösség és a visszamenőleges hatályú törvénykezés kizárása. Az elmúlt napokban Berlinben részt vettem a német szociáldemokraták kongresszusán, ahol követelték a neonáci NPD betiltását. A szélsőjobboldal elleni határozott fellépést a kormányzó keresztény pártok és a liberálisok éppúgy támogatják, mint az ellenzékben levő Zöldek és baloldaliak. Lesújtó képet fest a magyarországi politikai viszonyokról, hogy nálunk viszont a Jobbik követeli annak az MSZP-nek a betiltását, amelyet a választók a rendszerváltás óta valamennyi választáson bejuttattak a parlamentbe, három alkalommal pedig a kormányzásra is méltónak találtak. Az elmúlt több mint húsz év alatt az MSZP-nek a demokrácia és a jogállamiság iránti elkötelezettsége egyértelműen bizonyítást nyert. Nem válik a Fidesz és a KDNP dicsőségére ez az alaptörvényhez benyújtott módosító indítvány.
