Jelenleg például Klaszterek határok nélkül címmel dolgoznak egy közös programon a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara részvételével, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködés támogatásával. Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád megyei kamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója elmondja: a program célja, hogy a határt átlépve is megszervezzék a kis- és középvállalatok (kkv-k) olyan együttműködő hálózatát, amely egyegy gazdasági ágazatban versenyképesen tud működni, munkahelyeket teremt és jövedelmet hoz a térségbe. Magyarországon már több próbálkozás történt, hogy a dél-alföldi cégek létrehozzanak ilyen hálózatokat, amelyek filozófiáját úgy lehetne összefoglalni, hogy „együttműködünk, vagy elveszünk”. Romániában ez a szerveződési forma egyelőre kevésbé ismert, de van már rá jó példa a megújuló energiák felhasználása területén.

A Klaszterek határok nélkül projekt 2011 májusában kezdődött és jövő áprilisig tart. A szervezők a legfőbb feladatuknak a helyzetfelmérést tekintik: melyek azok az iparágak, ahol a határ mindkét oldalán elegendő számú és fejlettségű cég működik ahhoz, hogy egymást erősítő munkamegosztás alakulhasson ki köztük. Erről mind Magyarországon, mind Romániában készül egy-egy tanulmány, amelyek eredményeit konferencián, workshopon összegzik majd. A munka másik része egy felmérés, amely a különböző cégek együttműködési készségét teszteli. A határ mindkét oldalán 400-400 vállalkozást kérdeznek meg arról, hogy ismerik-e a gazdasági kapcsolatoknak ezt a formáját, hajlandók lennének-e ilyenben részt venni. Romániában még kevesen ismerik a klasztereket, Magyarországon pedig sok kisebb céget meglepetésként ért, hogy a szomszéd országot is tekinthetné mind a gazdasági kooperáció terepének, mind a saját, vagy másokkal együttműködve végzett tevékenysége piacának.

Kozsuchné Somogyi Katalin szerint a Klaszterek határok nélkül projekt eredményeként jövő áprilisra kiderül: hol vannak azok a sűrűsödési területek a határ két oldalának gazdaságában, ahol érdemes lenne közös klasztereket szervezni, és melyek azok a kellően nyitott, együttműködő cégek, amelyek szívesen részt vennének ezekben.

Mi a klaszter?

A Harvard Business School definíciója szerint a klaszter kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és a velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze.

Arra pályázunk, amire van pénz

Jelentős közpénzekkel támogatják a klaszterek fejlődését – mondja Volford László hálózatfejlesztő, aki évek óta foglalkozik a klaszterek módszertanával. Az elnyerhető támogatás Magyarországon számos ilyen szervezet létrejöttét segítette elő. Volford szerint azonban kétféle megközelítés létezik. Az egyik a szokásos kelet-közép-európai tőkehiányból fakadó szemlélet: nincs pénzünk, ezért azt próbáljuk csinálni, amire vannak elérhető pályázati támogatások. A másik, hogy van egy bizonyos gazdasági, innovációs probléma, amelyet csak egy értéklánc mentén szerveződött különböző profilú – kutató-fejlesztő, gyártó, csomagoló, marketinges – cégek összefogásával lehet megoldani. Volford László szerint egyrészt nagyon jó, hogy a gazdasági kamarák és egyéb vállalkozásfejlesztő szervezetek részt vesznek a klaszterek létrehozásában. Ugyanakkor látni kell, hogy az igazi eredményt nem a zárókonferencián az asztalra letett tanulmány, hanem az együttműködő cégek közös termékének piaci sikere jelenti. A sikeres hálózatfejlődésnek ezért az igazi motorjai azok a cégek, amelyeknek pontos ismereteik vannak azokról a problémákról, amelyek megoldását várja és megfizeti a piac, és ehhez keresik a megfelelő üzleti partnereket.