Stratégiai pereskedési program
Évekig nem mert kilépni a kapcsolatából, de végül elszánta magát, és kihasználva, hogy a rendőrség elvezette erőszakos partnerét, elköltözött a közös lakásból. Magával vitte a kislányát is, akit bejelentett az új lakásba. Ez volt az a hiba, amit aztán a gyerekelhelyezésért folyó perben felróttak neki, mondván, hogy el akarta lopni a kislányt. A bíróság a gyerek apjának erőszakos viselkedését is sajátosan látta: szerintük a férfinak azért kellett néha agresszívan viselkednie, hogy „egyben tartsa a családot”. A döntésnél azt sem vették figyelembe, hogy a férfi ellen büntetőeljárás zajlik zaklatás, kiskorú veszélyeztetése és testi sértésmiatt. A gyereket az apának ítélték, jelenleg egy hetet az egyik, egy hetet a másik szülőnél tölt. Apjától elmondása szerint fél.
Noémi egy a Patent Jogvédő Egyesület ügyfelei közül. Spronz Júlia, az egyesület vezető ügyvédje szerint tömegével fordulnak elő az övéhez hasonló, „szakmai hibáktól hemzsegő” eljárások. Egy másik ügyfelüket jogerősen egy év felfüggesztett börtönre ítélték, mert nem engedte, hogy az őt korábban bántalmazó volt partnere találkozzon a közös gyerekükkel.
– Az ügyfelünk elmondta, hogy a férfi részegen jött a láthatásra, ezért nem merte odaadni a gyereket. Mire az apa szerzett három tanút, akik elmondták, hogy az egyébként májzsugorban szenvedő férfi soha egy kortyot sem ivott – mondja Spronz Júlia. Hozzáteszi: 2005 óta lehet büntetőfeljelentést tenni a kapcsolattartást akadályozó volt partnerrel szemben, azóta nem egy esetben szabtak ki felfüggesztett börtönt olyan anyákra, akik nem engedték gyerekeiket erőszakos volt partnereikhez. Van olyan ügyfelük is, akinek volt férje négy évre eltűnt, majd láthatást követelt, de kamasz gyerekei nem akartak találkozni vele. Az anyát kezdték el bírságolni, mert nem tudta rávenni a gyerekeket a találkozóra. Végül a bíróság is úgy döntött, hogy a férfi erőszakos viselkedése miatt nem találkozhat a gyerekekkel, de a közel 100 ezer forintos bírságot a nő nem kapta vissza.
Spronz Júlia szerint nem igaz, hogy a bíróságok elfogultak az anyákkal, és ezért szinte mindig nekik ítélik a gyerekeket. A esetek kilencven százalékában ugyanis azért kerül az anyához a gyerek, mert a szülők közösen ezt kérik. Egy nemrég lezárult kutatás szerint ha a szülők nem tudnak megegyezni, akkor hatvan százalékban az anyának és negyvenben az apának ítélik a gyereket.
A Patent egyesület a szerintük szakmaiatlan, hanyag és elfogult eljárások miatt úgy döntött, hogy úgynevezett stratégiai pereskedési programot indít. Ennek lényege, hogy kártérítési pereket, büntető-, fegyelmi, etikai eljárásokat kezdeményeznek többek között rendőrök, ügyészek, bírók, szakértők és gyámhivatali munkatársak ellen, akik szerintük nem jártak el kellő körültekintéssel a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyekben.
– Az Egyesült Államokban is akkor kezdték komolyan venni ezeket az ügyeket, amikor az érintettek kártérítési pereket indítottak – teszi hozzá Kuszing Gábor, az egyesület munkatársa. A jogvédők hangsúlyozzák: a stratégiai pereskedéssel nem a hatóságok bosszantása a céljuk, hanem az, ami közös érdekük, hogy jobban, körültekintőbben járjanak el. Már csak azért is, mert csak a Patent egyesülethez heti 4-5 bántalmazott nő fordul.
