Két parlamenti hely a realitás
Gondoljunk bármit is arról, hogy jól illeszkedik-e a nálunk meghonosított parlamentáris rendszerhez, tény: már az 1993-as kisebbségi törvény úgy rendelkezett, hogy a nemzetiségeknek joguk van az országgyűlési képviselethez. A pártoknak azóta sem sikerült megoldást találniuk. Leginkább azért, mert – egy komolyabb nekirugaszkodástól eltekintve – nem is igazán próbáltak. Hiányzott a politikai akarat. Kevesen fogadtak volna rá, hogy pont akkor kerül újra napirendre az ügy, amikor a kétharmados jobboldal durván felére készül csökkenteni a parlament létszámát.
A Lázár-féle elképzelés szerint a nemzetiségi listákra csak azok a választópolgárok szavazhatnának, akik felvételüket kérték az úgynevezett kisebbségi névjegyzékbe. Egy nemzetiségi mandátum elnyeréséhez negyedannyi voks is elegendő lenne, mint amennyi egy pártlistás képviselői hely megszerzéséhez szükséges.
Jól hangzik, de ez optimista becslések szerint is minimum 13 ezer szavazatot jelent nemzetiségenként (mások húszezerrel kalkulálnak). Márpedig a kisebbségi önkormányzati választások előtt csak két olyan nemzetiség akadt, amelynek névjegyzékében 13 ezernél több választópolgár szerepelt: a cigány és a német.
Bár a szlovákok és a horvátok is közel jártak ehhez, könnyen előfordulhat, hogy számuk a későbbiekben (nekik is) csökkenni fog: ha Lázár János javaslatát hagyja jóvá a törvényhozás, akkor a kisebbségi választói jegyzékben szereplő állampolgárok pártlistákra nem szavazhatnak. Kérdés, hogy az érintettek közül hányan áldozzák fel a nemzetiségi jelölt kedvéért a pártokra leadható voksukat.
Azok a nemzetiségek, amelyek nem tudtak képviselőt bejuttatni a parlamentbe, szószólójuk révén vehetnének részt az Országgyűlés munkájában. De ne szaladjunk ennyire előre.
Váratlanul Kövér László házelnök is kidolgozott egy javaslatot, amelynek értelmében megszűnne a szavazati kedvezmény, ugyanakkor az összes nemzetiség közös listát állítana. A részletekben egyelőre nem érdemes elmerülni. Fölöttébb kétséges, hogy a házelnök elképzelése élvezi-e a Fidesz támogatását. Még a kisebbségeknek se volt idejük rá, hogy közös álláspontot alakítsanak ki (ha egyáltalán létezik ilyen). Elégedjünk meg annyival, amennyit a horvát Hepp Mihály, a Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének vezetője nyilatkozott lapunknak: a házelnök javaslata még kedvezőtlenebb a nemzetiségek számára, mint Lázár indítványa.
Akármelyik változat lesz is a nyerő, Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, az Országos Roma Önkormányzat elnöke érdekes dilemma elé néz. Ha a következő választásokon a nemzetiségi listán való indulás mellett dönt, akkor óhatatlanul is a Fidesztől visz el szavazatokat. Ha viszont a Fidesz jelöltjeként indul, akkor épkézláb magyarázatot kell találnia arra, miért tartja fontosabbnak a pártkötődést a cigányság érdekeinek képviseleténél.
