Az intézmények feladata, hogy biztosítsanak ellátást a Szlovákiából érkező betegeknek. Az Országos Mentőszolgálat koordinálásával lehetőség van arra is, hogy magyar orvosok önkéntes munkára jelentkezzenek. Lapunk úgy tudja: eddig csak ukrán orvosok jelentkeztek, körülbelül nyolcvanan vállalták közülük a munkát. A magyarok és a csehek közül senki, ugyanis néhány hete a Magyar Orvosok Szövetségének kezdeményezésére a visegrádi országok szakmai érdekvédői megállapodtak: segítik, de legalábbis nem gyengítik egymás bérkövetelő akcióit.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerdán külön is kérte a köztestület tagjait: ne menjenek Szlovákiába.

A szlovák betegek magyarországi ellátása elől viszont senki sem zárkózott el. Lapunk a miskolci, a balassagyarmati, a váci és az esztergomi kórházban érdeklődött, hogy miként készültek föl a megerősített ügyeletre. Az érintettek többnyire azt mondták: nem volt különösebb tennivalójuk, hiszen csak annyi a különség az eddigiekhez képest, hogy a 24 órás sürgősségi osztály a magyarok mellett most a szlovák betegeket is fogadja. Az adminisztrációt kissé nehezíti, hogy az érintetteket ugyanúgy kell majd rögzíteniük, mint a taj-számmal nem rendelkezőket. A szlovák páciensektől személyi azonosításra alkalmas igazolványt és biztosítási kártyát kérhetnek. Egyszerűsíti az ellátást, ha valakinek van uniós ellátásra jogosító igazolása. A kórházigazgatók szerint a segítségnyújtásnak nem lehet akadálya a nyelv sem, mert intézményeikben többnyire akad szlovákul beszélő orvos, illetve ápolónő is.

Az esztergomi kórháznak szlovák biztosítóval is van ellátási szerződése, tehát itt máskor is gyógyítanak határon túli beteget – mondta lapunknak Kollár Zoltán főigazgató. Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgatója nem számít különösebb tömegekre, mert úgy tudja, a szakemberhiány főként Pozsonyt, valamint az Eperjes környékén lévő intézményeket érinti. Ezek pedig többnyire messze vannak a magyar határmenti kórházaktól. Orvosok jelezték azt is, hogy furcsállják Szócska Miklós államtitkár kérését: egyetlen magyar orvosnak sincs engedélye Szlovákiában praxis ellátására.

– Elvben a mentőautók sem mehetnek át a határon konkrét címre betegért, ám a szükséghelyzet részben átírta a szabályokat. Másrészt az Országos Mentőszolgálatnak régiónként már vannak olyan egységei, amelyeknek van működési engedélyük a határtérségre. Az érintett szolgálatoknál 10-15 százalékkal több kocsi van készenlétben – mondta lapunknak Győrfi Pál szóvivő. Hozzátette: csütörtökön egyeztettek a szlovákiai mentőszolgálattal, amelyek egyelőre zavartalanul működnek. A segítségre akkor lehet szükség, ha a szlovákiai kórházak már nem tudnák biztosítani az ellátást, és betegeket kellene áthozni a határon. Eddig azonban egyetlen ilyen kérés sem érkezett az OMSZ-hoz.

Tavasszal robban a magyar bomba?

Magyarországon tavasszal állhat elő a szlovákiaihoz hasonló helyzet. A Magyar Rezidens Szövetség akciójában ugyanis már 2700 felmondólevél gyűlt össze, és ha december végéig nem sikerül bérmegállapodásra jutniuk a kormánnyal, akkor „élesítik” a felmondásokat. Ezt követően az érintettek csak az átlagosan két és fél hónapos felmondási idő alatt kötelezhetők munkára. A hazai kórházakban 10 ezer 500 orvos dolgozik főállásban, és már most sincs az ügyeletben, illetve a normál napi működésben elegendő szakorvos. Ha pedig összegyűlik a rezidensek által remélt 3000 felmondó levél, az orvosok 30 százaléka biztosan kiesik a munkából, ez pedig „szükségállapotot” idézhet elő.

A magyar ellátási katasztrófa megelőzésére eddig csak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tett lépéseket, aki egy személyes találkozó után a képviselőcsoport közbenjárását ígérte a kormánynál annak érdekében, hogy „rátaláljanak” az orvosonként legalább százezer forintos béremelés forrásaira. A rezidensek bíznak a frakcióvezetőben, Éger István, az orvosi kamara elnöke viszont sajnálatosnak ítélte, hogy a jövő évi költségvetési törvény tervezetében nyoma sincs Lázár János „biztató szavainak”. Ő pesszimista a tekintetben is, hogy a rezidensek jól becsülték-e föl: mennyi pénz kell nekik – a kamara az általuk becsült forrás két és félszeresét, 100 milliárdot tartana szükségesnek. A két összeg közti különbséget Éger azzal magyarázta, hogy a szakdolgozókat sem lehet kihagyni a bérrendezésből.