Nem kérnek Matolcsyból
Úgy tudjuk, a döntés hátterében az IMF-et kell keresni: információink szerint a valutaalaptól egyértelmű jelzés érkezett, hogy Matolcsyt nem tekintik tárgyalópartnernek. Vagyis nem Orbán Viktor döntéséről van szó. Alátámasztja ezt a verziót, hogy Matolcsyról még a múlt héten is úgy beszéltek a kormányon belül, mint akinek fontos szerep jut majd az IMF-tárgyalásokon. Arról azonban nincs szó, hogy a miniszterelnök elengedné Matolcsy kezét, ezt kormányközeli forrásaink szerint csak uniós nyomásra tenné meg. Elképzelhető azonban, hogy szétdarabolják a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és csak a stratégiakészítés marad Matolcsynál.
Fellegi csapatába került még Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára. Helye nehezen megkérdőjelezhető, e poszt betöltője a hivatalos kapcsolattartó az IMF-fel, a korábbi államtitkárnak, Kármán Andrásnak is ez volt a feladata. A delegáció harmadik tagja Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Ő nem tölt be kormányzati pozíciót, viszont fideszes körökben azok közé sorolják, aki a legjobb kapcsolatot ápolja az IMF budapesti képviseletével. Ez tehát lehet gesztus is a valutaalap felé, ugyanakkor a Fidesz meghatározó gazdaságpolitikusának beemelése a testületbe kormányátalakítási pletykáknak is táptalajul szolgál: ezek szerint a tárgyalás jó alkalom arra, hogy Rogán „megmutassa magát” a pénzvilág előtt.
Tudomásunk szerint azonban a miniszterelnököt most jobban foglalkoztatja az új növekedési pálya. Matolcsynak elvileg a tegnapi kormányülésre kellett volna szállítania a terveket.
Úgy értesültünk, napirendre is került a téma, de a lezárásával továbbra is az új hivatalos német növekedési prognózist várják. Az ülést követően a kormányszóvivő, Giró-Szász András arról tájékoztatott, hogy a miniszter az MNB-vel kezd konzultációkat.
A kormány 1,5 százalékos növekedés mellett tervezte a jövő évi büdzsét, mára azonban a 0,5-1 százalékos GDP-emelkedést fogadták el reálisnak. Könnyen elképzelhető azonban, hogy ennél is alacsonyabb ütemmel kell beérniük, ebben az esetben viszont muszáj lesz hozzányúlni a költségvetéshez. Ezt ismerte el lényegében a kormányszóvivő, amikor arról beszélt, hogy jogilag a zárószavazásig van lehetőség a költségvetés makroszámainak megváltoztatására.
– Ez azonban csak korlátozásokkal van így – állítja Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint a főszámokon már nem módosíthat a kormány, azokról szavazott a parlament, így a makrofeltételek változását csak az egyes fejezeteken belül tudja átvezetni: például a fejlesztési minisztérium egyik kasszájából a másikba lehet már csak átcsoportosítani pénzeket. A bevételi, kiadási főösszegek és az egyenlegmutató új helyzethez igazításához újra kellene nyitni az általános vitát a parlamentben, ami kétségessé teszi, hogy január elsejére lesz-e új költségvetése az országnak.
Minden a növekedésen múlik, ezt tudják a kormányban is. Ennek ellenére a jegybank monetáris tanácsának minapi félszázalékos kamatemelése (ami tompítja az amúgy sem szárnyaló hitelpiacot, ezzel visszafogja a bővülést) visszhangtalan maradt a kormány részéről, pedig egy éve decemberben a nemzetgazdasági tárca még kemény hangú közleményben foglalt állást a tanács döntésével szemben, amellyel 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte az alapkamatot. Most szó nélkül lenyelték, hogy a kamat 6,50 százalék lett. Szakértők szerint bizonyára az eurózóna válsága, az abból fakadó jelentős árfolyamkockázatok felismerése áll a kormányzati belenyugvás mögött.
