A gyerekek szociális hátrányainak csökkentését célzó esélykiegyenlítő programok a „hátrányos helyzet” és a „halmozottan hátrányos helyzet” fogalmaira épülnek. A köznevelési törvény tervezete szerint a kormány fel akarja puhítani ezeket a kritériumokat: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár olyan feltételeket ír elő, amelyek alapján a jövőben minden második gyerek hátrányos helyzetűnek számít majd. Mivel az esélykiegyenlítő programokra nem jut több pénz, a meglévőt fogják sokkal több gyerek között szétosztani. Ez azt jelenti, a legszegényebbeknek kevesebb jut majd, mint most.

A gyerekek különböző fokú elkülönítésének igénye folyamatosan jelen van a tervezetben. Heindl Péter jogász-pedagógus a Beszélőben írt cikkében felsorolta a közoktatási törvényben azokat az intézkedéseket, amelyek lehetőséget adnak a gyerekek szétválogatására. Úgy például, hogy a hétéves kort elért, de nem iskolaérett gyerekeknek előkészítő osztályokat szerveznek, amelyekből csak szakértői bizottság előtt tett vizsgával lehet normál osztályba kerülni. A szegregációt erősíti, ha a sajátos nevelési igényű gyerekek számára kis létszámú osztályokat szerveznek. Azok a diákok, akik valamiért nem kerülnek be a középiskolába, nulladik évfolyamra járhatnak.

A halmozottan hátrányos (3H) és a hátrányos helyzet (2H) fogalmát 2003-ban vezette be az akkori szakminiszter, Magyar Bálint. A 2H a vagyoni helyzetre utal: olyan diákról van szó, aki után rendszeres gyerekvédelmi kedvezményt kap a család, vagyis nagyon szegény. A 3H a szegénység mellett azt is mutatja, hogy a diák szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb a nyolc általános. A szülők alacsony iskolai végzettsége fokozza a gyerek iskolai hátrányait. A mélyszegénységet jelölő 3H nem kizárólag romaprobléma: a gyerekek közel fele nem cigány származású.

Mivel a 2003-ban induló szegregációellenes törekvéseket gyengítette az iskolákat fenntartó önkormányzatok ellenállása, úgy módosították a közoktatási törvényt, hogy az önkormányzatoknak újra kellett rajzolniuk az iskolai körzethatárokat. Eszerint az egymás mellett lévő körzetekben nem lehet 25 százaléknál nagyobb az eltérés a 3H-s tanulók aránya között. Ha nagyobb, az azt jelenti, hogy az egyik iskolába a szegény, illetve roma tanulók járnak, a másikba a középosztálybeli gyerekek. A közoktatási törvény arra is kötelezi a fenntartót, hogy ha egy iskolába túljelentkezés van, akkor a felvételi kérelmek elbírálásakor a 3H-s gyerekeket kell előnyben részesíteni, a többiek között pedig sorsolni kell. Zolnay János és Neumann Eszter szociológus 2008-ban három településen végzett kutatásuk során kimutatták, hogy ezt a rendelkezést az iskolákat fenntartó önkormányzatok az iskolavezetéssel együttműködve rendszeresen megkerülték, kijátszották. Valójában alig akadt iskola, ahol például sorsolást alkalmaztak volna, az iskolakörzetek átszabását nem követte az egyes iskolákba jelentkezők szociális összetételének változása.

A halmozottan hátrányos helyzet tehát olyan fogalom, amely a legszegényebbek, legkiszolgáltatottabbak helyzetét viszonylag jó közelítéssel írja le anélkül, hogy etnikai szempontok megjelennének a meghatározásban. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor közgazdász 2006 és 2009 között, az Educatio életpálya-felmérés során megvizsgálta a fiatalok középiskolai pályafutását. Kimutatták, hogy a roma származású tanulók alapkészségek területén jelentősen elmaradnak a többségi átlagtól, köztük a legnagyobb arányú a lemorzsolódás a közép-, illetve szakiskolákban. A két közgazdász bebizonyította, hogy ennek a ténynek semmi köze az etnikai hovatartozáshoz, a jelenség mögött társadalmi okok húzódnak. Tartós mélyszegénység, munkanélküliség, ebből eredő szociális és egészségügyi hátrányok, a szülők iskolázatlansága – ezek az okok állnak a háttérben, amelyeket a közoktatásnak ellensúlyoznia kellene. A 3H, 2H fogalmai hozzájárultak ahhoz, hogy a különböző ösztöndíjprogramok úgy érhessék el a nehéz sorsú tanulókat, illetve a velük foglalkozó pedagógusokat, hogy közben nem kellett etnikai alapon meghatározni a célcsoportot.

Ezt a rendszert akarja teljesen átalakítani az új törvény. A javaslat szerint hátrányos helyzetű „a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek”, és az akire a meghatározott négy feltétel bármelyike (a szülő alacsony iskolai végzettségű, alacsony munkaintenzitású háztartásban él, elégtelen lakáskörülmények között él, átmeneti vagy tartós védelembe vett) ráillik. Ha nemcsak egy, hanem két feltétel is fennáll, akkor „a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű”. A hátrányos helyzetről a szülőnek az iskolában kell nyilatkoznia, a jegyző pedig környezettanulmányt készít a családról, nyilvántartja és segíti őt.

– A 2H, 3H fogalomrendszerének megváltoztatása szembemegy minden eddigi trenddel – fogalmaz Daróczi Gábor, aki Magyar Bálint minisztersége idején az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős biztos volt. Daróczi nem érti, miért hagyja a Fidesz, hogy a kereszténydemokraták tönkretegyék a eddig alkalmazott rendszert. – Amikor megalkottuk a 3H és a 2H fogalmát, a Fidesz ellenzékből nem kritizálta, sőt Pokorni Zoltán, a párt szakpolitikusa nyíltan is mögé állt – magyarázza. Szerinte megfoghatatlan kategóriákat alkottak a szaktárcánál. – Mit jelent az, hogy a szülő alacsony iskolai végzettségű? Mit jelent, hogy alacsony munkaintenzitású a család? A szülők egyike sem dolgozik? Vagy csak az egyikük munkanélküli? Esetleg mindketten dolgoznak, de csak részmunkaidőben? Mit jelent, hogy elégtelen lakáskörülmény? Esetleg azt, hogy nem kettő, hanem csak egy fürdőszoba van a nyolcvan négyzetméteres lakásban? Bármi lehet, ahogy annak ellenkezője is – mondja Daróczi, azt érzékeltetve, hogy milyen veszélyeket rejt, ha a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A volt miniszteri biztos szerint a részleteket kormányrendeletben vagy jegyzői határozatban konkretizálják, s ezzel kiüresítik a halmozottan hátrányos helyzettel összefüggő jogszabályokat, így a körzethatárokra vonatkozóakat is. Aggodalomra ad okot, hogy a szülőknek saját iskolai végzettségükről az iskolában kell nyilatkozniuk. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, az iskolák ebben nem érdekeltek. A jegyzői környezettanulmányról pedig azt mondja, a szülő ezáltal nemcsak az iskolának, hanem a jegyzőnek is kiszolgáltatott lesz. – A hátrányos helyzetből fakadnak jogosultságok és programok, de ha akkora tömeg kerül be a 2H-ba, akkor semmi értelme nem lesz az egésznek. Ekkora tömeg esetén a sor végén állók, vagyis a legkiszolgáltatottabbak kimaradnak a programokból – teszi hozzá.

Lázár: Jó a 3H-s és a 2H-s rendszer

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestereként sikeres oktatási reformot hajtott végre, a városban integráltan oktatják a nagyon szegény gyerekeket. Lapunknak tavaly nyáron a 3H, 2H rendszeréről így nyilatkozott: „Ez alkalmas rendszer lehet, mi ez alapján indultunk el. A legfontosabb, hogy az integráció ne etnikai, hanem szociális kérdésekről szóljon. Azokban az osztályokban lehet a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket sikeresen integrálni és felzárkóztatni, ahol a számarányuk nem haladja meg a 20-25 százalékot. Ha arányuk 50-60 százalék, akkor ez már elképzelhetetlen. A vásárhelyi integráció azért sikeres, mert minden osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű gyerek.”