Budapestet megyévé gyengítik?
– Senki nem kíván erőszakos úton változtatni azon az alaptörvénybe is foglalt állapoton, amely szerint Magyarország fővárosa Budapest. Mint ahogy az sem változik ezzel, hogy Budapest marad az ország legnagyobb városa. Bár a legnagyobb egységes város: Debrecen. A módosítókkal csak rögzíteni kívántuk a jelenlegi állapotot, vagyis azt, hogy Budapest olyan területi önkormányzat, amely települési feladatokat is ellát. Mondhatjuk fordítva is, de ettől a lényeg nem változik, legfeljebb értelmetlenebb lesz. A fővárosi kerületek már most önálló települési önkormányzatként működnek. A közgyűlés és a kerületek közötti feladatmegosztást ez a meghatározás nem érinti – jelentette ki lapunknak Kósa Lajos.
Ez utóbbira egyébként – vagyis a feladatmegosztásra – több másik módosító érkezett, ezek közül számosat jegyez Kósa Lajos vagy Láng Zsolt, a vasárnap időközi választást nyert II. kerületi polgármester. Így a hálátlan feladatok javát – hajléktalanellátás, szociális intézmények fenntartása, világörökség védelme, főutak és csomópontok fejlesztése stb. – a fővárosi önkormányzatra tolnák, míg a jövedelmező és látványos hatásköröket a jelentős pártbefolyással bíró fideszes fővárosi polgármesterek nyomására a kerületeknél tartanák.
Tarlós István főpolgármester a hét végén szinte segélykiáltással egyenértékű sajtótájékoztatót tartott. A helyi önkormányzatokról szóló törvényhez múlt héten benyújtott két módosító indítvány ugyanis álláspontja szerint – a fővárosi kerületekben települési önkormányzat működik majd, illetve a főváros területi önkormányzat, amely települési feladat- és hatásköröket is elláthat – alapjaiban rengetné meg a főváros közigazgatását. Úgy látja, Budapest városból megyévé válna, s ez több egyszerű definíciós kérdésnél. Lapunknak fővárosi források azt mondták: „botrányt váltott ki a javaslat, amit valószínűleg vissza is vontak”, illetve fideszesek szerint a főpolgármester „túlérzékeny”. Lázár János frakcióvezető is úgy nyilatkozott tegnapi sajtótájékoztatóján a Népszabadság kérdésére, hogy ez „csacskaság, badarság”.Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy „akkor ezek szerint nincs is ilyen fideszes módosító?”, úgy reagált: nincs ilyen javaslat, nincs napirenden ez a kérdés. Az egy másik dolog, tette hozzá, hogy tisztázni kellene, mi a viszonya egymáshoz Budapestnek és Pest megyének. Nincs olyan önkormányzati jogalkotói cél, amely Budapest jogköreit szűkítené, megnyirbálná – közölte, hozzátéve: „abban vagyunk érdekeltek, hogy Tarlós István főpolgármester kollégánk, és Budapest következő főpolgármesterei sikeres, virágzó és jól működő nagyvárost hozzanak létre”.
A parlamenti honlapon Lázár János szavaival ellentétben az áll: a módosító indítványt november 24-én, múlt csütörtökön nyújtotta be Kósa Lajos fideszes képviselő és azt hétfő délig – vagyis Lázár János sajtótájékoztatójának időpontjáig – nem vonták vissza.
– A megyék hatáskörét a hatályos jogszabály is igen szűkre szabja, de a formálódó új törvény még ennél is jobban kiüresítené – magyarázza Lövétei István alkotmányjogász. – A fővárosi közgyűlés gyakorlatilag dísztestületté silányodna. A város lakóit közvetlenül érintő igazgatási, illetve pénzügyi döntéseket a kerületek hozhatnák meg. Ezen hatáskörök jó része már ma is náluk van, de a jelentősebb, kerülethatárokon túlnyúló feladatok és jogosítványok egyelőre a fővárosi önkormányzat kezében összpontosulnak. Így például a fő közlekedési utak fenntartása, a strukturális rendszerek kiépítése, a szennyvíz, a közvilágítás. A feladatok, jogkörök, bevételek megosztása ma folytonos súrlódással jár. A funkciók többségének elvonása azonban nem csökkentené a konfliktusok számát, csupán kerületek közötti torzsalkodássá alakítaná át.
Megyeként Budapest nem lehetne az ország fővárosa sem, bár ezt néhány értelmező mondattal helyre lehetne tenni az alaptörvényben. Sőt ez a kitétel el is hagyható az alkotmányból – teszi hozzá az alkotmányjogász, aki nem titkolja, hogy a világ számos városa működik a módosítókban felvázolt szisztéma szerint. Köztük például Brüsszel is. Csakhogy ott a flamand és a vallon népcsoport egyenlő arányú képviselete indokolja ezt, ráadásul mindez nem befolyásolja az igazgatási rendszer egységes, jól szervezett működtetését. A hazai viszonyok ismeretében Budapest 1873 óta létező egységének felszámolása azonban súlyos választási és politikai következményekkel bír – állítja Lövétei István.
Tarlós: A Fidesz magának ártana
Tarlós István „nagyon köszöni” Lázár Jánosnak, hogy „nagy marhaságnak” nevezte azt a felvetést, amely szerint az önkormányzati rendszert úgy alakítanák át, hogy a főváros megye lenne. Reméli, hogy a parlamenti döntést is e szerint hozzák meg. Abban pedig biztos, hogy „a kormány sem tudja magáévá tenni ezeket a módosító indítványokat”. Tudomása szerint „nem is egy van, hanem két-három ilyen javaslat, és mindegyiket az a Kósa Lajos is jegyzi, aki köztudottan nem a Budapest-szeretetéről híres”. Tarlós István abban is bízik: ha „ravasz módon” ismétlődnek is ezek az indítványok különböző sorszámok alatt, a vége nem az lesz, hogy az önkormányzati törvény zárószavazása előtt „az utolsó órában, egy külön csomagban átcsúsznak”.
Tarlós István emlékezete szerint a Fidesz elnökségi ülésén elhangzottak ezek a felvetések, de nem fogadták el az ötleteket. Azt külön sérelmezi, hogy a fővárossal nem egyeztettek „az indítványokat jegyző vidéki polgármesterek”. Tarlós István azt nem is feltételezi, hogy „egy-két ember kifejezetten őt akarná gyengíteni”, hiszen ezzel „a Fidesz saját magának ártana”. „Ha egy parlamenti döntéssel felszámolják Budapestet mint fővárost, a Fidesz magának is árt, és azért valakinek később felelnie kell. Különösen ha a Fidesz 2014-ben, vagy utána választást szeretne Budapesten”, mondta. (Cs. I.)
