Nemrég visszavontak egy teljes tételnyi csempét az egyik hazai barkácsáruházlánc kínálatából, mert a kerámiák radioaktivitása jócskán meghaladta az egészségügyi határértéket. A csempék Magyarországon, olasz alapanyagból készültek. A gyártó cég évente 400 tonna radioaktív anyagot használ fel, ennek ellenére a gyártás fölött csak adminisztratív hatósági kontroll érvényesül: az illetékes környezetvédelmi hatóság olyan műbizonylat alapján bírálja el a termékek megfelelőségét, amelyekre maga a szállító írta rá, hogy „a közölt adatokért felelősséget nem vállalunk”.

Az ellenőrzés feladatait a hazai szabályozás négy hatóság között osztja meg. A műszaki kérdések az atomenergia-hivatal, a balesetek és a nukleáris események a katasztrófavédelem, az emberi egészséget érintő hatások a tisztiorvosi szolgálat, a környezeti hatások a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartoznak. A környezetvédelmi felügyelőség alapvetően szakhatósági (véleményezési) feladatokat lát el, ugyanakkor a radioaktív sugárzás ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőségeknek hatósági kötelezettségük is van – vagyis mérhetnek, tilthatnak, intézkedhetnek, elvileg. Bár Magyarországon a legtöbb nukleáris tevékenységet végző üzem Budapesten és Pest megyében van, az illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek nincs a sugárzás mérésére alkalmas mérőműszere, és 2004 óta szakembere sincs – holott a felügyelőségnek kétévente akkreditált méréseket kellene végeznie a nem kiemelt nukleáris létesítményeknél – ennélfogva nem mértek a csempegyárban és Csillebércen sem.

A tisztiorvosi szolgálat már márciusban bemérte a céget – képünkön korábbi katasztrófavédelmi gyakorlat Csillebércen

Értesüléseink szerint a tisztiorvosi szolgálat már márciusban jelezte a budapesti eredetű sugárzásnövekedést, és a forrását is azonosította az Izotóp Intézet Kft. „személyében”, de akkor az adatokat nem hozták nyilvánosságra. Egyes feltételezések szerint a fukusimai baleset miatt kialakulóban lévő atomerőmű-ellenes hangulatot nem akarták vele fokozni. Az viszont bizonyos, hogy azok a szakértők, akik a nukleáris tevékenység környezetvédelmi felügyeletének szabályozatlanságára, hiányosságaira felhívták a figyelmet, akkor már nem dolgozhattak a hivatalukban.

A hazai hatóságok, amelyek képviselőit az üggyel kapcsolatban ma hallgatja meg a parlament illetékes bizottsága, azt állítják, hogy a csillebérci sugárzás meg sem közelítette az egészségügyi határértéket. Csakhogy a magyar határérték igen magas, a Belgiumban elfogadott küszöbnél például több mint ötször magasabb, és a belga határértéket jócskán meghaladta a Budapesten mért sugárszint.