Idén negyvennégy nőt gyilkolt meg a társa
A szervezők, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Patent Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Magyarországi Női Alapítvány munkatársai szerint a magyar állam nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ezek a halálesetek elkerülhetők legyenek. Emlékeztettek arra, hogy a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsot ebben a kormányzati ciklusban még egyszer sem hívták össze. Szerintük ez is jelzi, hogy mennyire nem tartja fontosnak a kormány a nők helyzetének a javítását, a női áldozatok vé delmét.
Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa elmondta, hogy a távoltartásról szóló törvény módosítása, amely lehetővé tenné, hogy a törvény minden áldozati körnek biztosítsa a védelmet, például volt partnerek ellen is, nem történt meg. A nemi erőszak büntetőjogi elismeréséhez továbbra is erőszak és súlyos fenyegetés kell: nem számít erőszaknak, ha az áldozat csak mondta vagy más módon jelezte, hogy nem akar szexuális kapcsolatot létesíteni. – Egy nemi erőszak áldozatának nagyobb esélye van arra, hogy maga is vádlottá váljon, mint az elkövetőnek – tette hozzá.
A civilek szerint a nők elleni erőszakról szóló statisztikai adatok nem hozzáférhetők nyilvánosan, a hatóságok csak külön kérésre szolgáltatnak hiányos, egymásnak ellentmondó statisztikákat. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kormány idén megszüntetett 40, a bántalmazottak számára fenntartott krízisférőhelyet a korábban rendelkezésre álló nyolcvanból.
– A negyven férőhely 960-nal kevesebb, mint amennyinek az Európa Tanács ajánlása szerint Magyarországon rendelkezésre kellene állnia – hangsúlyozta Tóth Györgyi. A negyven krízisférőhely megszüntetése után egy, mindössze nyolcmillió forint összegű pályázatot írtak ki új férőhelyek létrehozására. Eközben a jogvédők szerint a családon belüli erőszak milliárdos károkat okoz az országnak. A jogvédők szerint a döntéshozók elkötelezettségüket a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésre most mindezek ellenére bizonyíthatják. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága 2011 áprilisában fogadta el a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést célzó egyezményét. Magyarország az elfogadáskor az unió soros elnöki tisztét töltötte be, de az egyezményt nem írta alá sem az elnökség alatt, sem azóta. A civilek azt kérik, hogy Magyarország haladéktalanul csatlakozzon az egyezményhez.
