Az OIT létrehozása az 1997-es igazságügyi reform egyik legfontosabb vívmánya volt: az akkori kormány ezzel is deklarálta, hogy semmilyen módon nem kíván beleszólni a független bíróságok működésébe. A személyzeti és igazgatási hatásköröket – beleértve a rendelkezésre álló források feletti döntési jogokat is – tehát egy olyan testületnek engedték át, amely többségében a bírák által választott tagokból állt.

A Pest Megyei Bíróság neve Pest Megyei Törvényszékre változik, a táblát kicserélik, a mennyezet vakolata tovább pereg

Megint átestünk a ló túlsó oldalára – bírálták az intézkedést sokan. Ami annyiban igaz is, hogy külső kontroll alig érvényesült, hiszen a bíróságok működtetésének felelősségét egy olyan testületre ruházták, amelyben többségben voltak a megyei elnökök és más bírósági vezetők. Tőlük pedig nemigen lehetett elvárni, hogy valóban tárgyilagos döntéseket hozzanak, hiszen tulajdonképpen saját magukat ellenőrizték.

A legutóbbi tisztújításkor – nem kis részben Baka András jelenlegi főbíró, az OIT elnöke kezdeményezésére – már más elvek érvényesültek, mert a testületbe a korábbinál kevesebb vezető beosztású bíró került. A javaslat szerint az OIT mégis megszűnik, s a helyébe az OBH lép, amely már nem testületként hoz majd fontos döntéseket, hanem annak egyszemélyi vezetője határozhat a bíróságok működését érintő alapvető kérdésekben.

A bírósági hivatal új elnökét a bírák közül – a köztársasági elnök javaslata alapján – a parlament kétharmados többséggel kilenc évre választja meg. Az igazságszolgáltatási csúcspozíció várományosa – sajtóhírek szerint – Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Az új főbíró a szervezet szinte teljhatalmú ura lesz: maga dönthet a vezetők kinevezéséről és felmentéséről, bírák áthelyezéséről, pályázatok kiírásáról, vizsgálat elrendeléséről, egyes ügyek soron kívüli tárgyalásáról, az eljáró bíróság kijelöléséről, s még számos más, például a költségvetést érintő ügyben is. A választott tagokból álló Országos Bírói Tanács pedig igen gyenge ellensúlyt képezhet, hiszen inkább csak tanácsadó, véleményező testület lesz.

A közelmúltban beterjesztett javaslatok alapján vált először nyilvánvalóvá, hogy a kormány a korábban a Fidesz támogatásával megválasztott legfelsőbb bírósági és egyben OIT-elnök Bakával sem számol. A főbíró megbízatása ugyanis az új alaptörvény jövő januári hatályba lépésével megszűnik, miközben korábban úgy tűnt, hogy maradhat, mert a Fidesz az OIT-elnök hatáskörének a választott testület rovására történő bővítését korábban nagyjából az ő elképzeléseinek megfelelően fogadta el.

Most azonban örülhet neki, ha a Kúrián tanácselnökként dolgozhat tovább. A legutóbbi időkig ez sem volt biztos, mert a tervezetben – és a ma hatályos szabályozásban – csak az szerepelt, hogy a megbízatásának teljes idejét kitöltő főbírót illeti meg ez a kedvezmény. Baka azonban még a félidőig sem jutott, de egy egyéni képviselői indítvány mentőövet kínálhat a számára.

Ez tulajdonképpen meglepetésnek számít, mert a főbíró több lépése miatt is kegyvesztetté vált: nemzetközi fórumokon emelt szót a bírák nyugdíjkorhatárának váratlan leszállítása miatt, alkotmánybírósági beadványban tiltakozott a büntetőeljárási szabályok változása ellen, és igen sarkosan nyilatkozott a bírósági törvény változása kapcsán is. Ráadásul a bírák körében sem túl népszerű, mert az emberi jogi bírósági tevékenysége után hazai igazságszolgáltatási gyakorlat nélkül ülhetett a főbírói székbe, ugyanakkor határozottabb kiállást vártak tőle a bíróságokkal kapcsolatos lépések miatt is. Egyébként sokak szerint kérdéses, hogy Baka gyakorlat híján mit kezd majd a tanácselnöki poszttal.

A Kúria elnökének jogosítványai viszont igen behatároltak lesznek. Konkrét ügyekben a legfőbb bírói fórum csak kivételesen jár el, így leginkább jogegységi döntésekkel befolyásolhatja az igazságszolgáltatás működését. Ezért kevésbé érdekes, hogy ki tölti majd be ezt a posztot, s az utódlás bírósági forrásaink szerint egyelőre bizonytalan.