– Minden lehetséges eszközt felhasznál a kormány a magyar gazdaság, a családok és a magyar fizetőeszköz védelmére, és nemcsak megvédi, hanem megpróbálja kideríteni, kik állnak a forint elleni esetleges spekulatív támadás mögött – közölte a kormányszóvivő csütörtökön. Giró-Szász András az MTI tudósítása szerint elmondta: a kormány és a nemzetbiztonsági kabinet is foglalkozott a forint elleni koncentrált, spekulatív támadással, és úgy döntött, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat segítségét kéri az esetleges támadás felderítéséhez.

A nemzetbiztonsági törvény szerint azonban nincs szükség semmiféle felkérésre, mert a titkosszolgálatoknak e nélkül is kötelességük fellépni az ilyen támadások ellen. Például az Információs Hivatal "felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket", az Alkotmányvédelmi Hivatal – erre a névre keresztelte át a kormány még tavaly a Nemzetbiztonsági Hivatalt – pedig "felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket". A szakszolgálatnak viszont mindezzel nincs dolga, mert a többi szolgálatnak – és más bűnüldöző hatóságoknak – csak a titkos adatgyűjtés technikai feltételeit biztosítja.

Legutóbb 2008-ban feltételezték, hogy a nemzeti valutát és az OTP-t is támadták, s akkor a titkosszolgálatok minden külön felkérés nélkül tették a dolgukat – emlékeztet Szilvásy György , aki a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter volt. Azt próbálták meg kideríteni, hogy folyik-e valamilyen nem piaci eredetű spekuláció, ám csak annyit sikerült valószínűsíteni, hogy lehet erről szó. Azt viszont nem tudták pontosan, hogy milyen alapok, milyen befektetői csoportok állhattak a háttérben, de azt mindenki gyanította: a forint árfolyamának elszabadulásán és az OTP részvényeinek zuhanásán valaki sokat akar keresni. (A pénzügyi felügyelet végül közel félmilliárd forintra bírságolta Soros György egyik befektetésialap-kezelő cégét, mert az OTP-részvényekre olyan üzleteket kötött, amelyek a banki papír jelentős értékvesztését okozták. – A szerk.)

A spekuláció azonban önmagában nem törvénytelen – hangsúlyozza Szilvásy –, csak akkor, ha például bennfentes információn alapul, esetleg kívül esik a szokásos tőzsdei műveletek körén. Szerinte a szolgálatoknak abban az esetben is érdemes lehet kutakodniuk, amikor minden jogszerűen folyik, mert ha tudják, hogy kinek az érdekeit szolgálja egy-egy tranzakció, a folyamatokat lehet befolyásolni. Meggyőződése azonban, hogy most nem egy viszonylag normális gazdasági pályán álló ország elleni összehangolt akcióról van szó – a volt miniszter szerint 2008-ban ez volt a helyzet –, hanem a forint árfolyamának zuhanása az elhibázott gazdaságpolitika következménye. Ezúttal ugyanis nincs nyoma rosszindulatú felvásárlásnak vagy eladásnak, s nem támadnak tőzsdei cégeket.

A titkosszolgálatoknak – elsősorban az Információs Hivatalnak – persze ettől még Szilvásy szerint is dolgozniuk kell. Ahhoz azonban, hogy eleget tegyenek törvényi kötelezettségeiknek, nincs szükség semmilyen felszólításra, de ha a kormány mégis a nyilvánosság előtt kéri fel őket a beavatkozásra, annak két oka lehet: fenyegetni akarják a külföldi tőkét, ugyanakkor a hazai közvéleménynek azt üzenik, valamiféle összeesküvés áldozatai lettünk.

Nem nyomozni, kormányozni kell

Nyilvánvaló a politikai motiváció, a kormány azt a látszatot igyekezik kelteni, hogy a felelősség valamely befektetőt vagy befektetői csoportot terhel –mondta lapunknak az ügy jellege miatt csak név nélkül nyilatkozó piaci elemző. A piaci mozgásokból és fejleményekből azonban kitűnik, teljesen abszurd és nonszensz ez a gondolat. Ha a feltörekvő országok devizáit nézzük, egyértelműen nem extrém a forint gyengülése – tette hozzá. Október vége óta a dél-afrikai rand a dollárral szemben például 12 százalékot, a török líra 9 százalékot vesztett értékéből. A lengyel zloty az euróval szembeállítva 6 százalékkal értékelődött le, s a cseh korona is hasonló gyengülést produkált. Ugyanerről beszélt – ugyancsak név nélkül – lapunknak egy üzletkötő is, aki hozzátette: "félek, a piaci fejlemények nagyon gyorsan igazolják, hogy a kormány víziója egy sületlenség". Spekuláció mindig is volt a piacon, ez a természete. Ezeket nem nyomozással, hanem jó teljesítménnyel, azaz megelőzéssel kell "kezelni", hogy az országot ne találják meg a befektetők. (Á. A.)