Korai téli szünet – Nincs fűtés az iskolában

Az inkei általános iskolában idén négy héttel hamarabb kezdődött el a téli szünet. Az 1250 lelkes, Somogy megyei falu hétfőn azért kényszerült bezárni oktatási intézményét, mert nincs fűtés az iskolában.

Az épület hőközpontját az E-Star Alternatív Nyrt. működteti, és a cég pénteken jelezte, ha az inkei önkormányzat nem egyenlíti 2,9 millió forintos tartozásának kétharmadát, akkor a cég leáll a fűtéssel. Mivel a súlyos forráshiánnyal küszködő falu erre nem tehetett ígéretet, az rt. a hét végétől csak annyira fűti az iskolát, hogy a radiátorok ne fagyjanak le.

– Sajnáljuk, de ezt kellett tennünk – mondja Molnár István,az E-Star PR-főnöke. – Cégünk félszáz intézmény hőközpontját üzemelteti országszerte, és nekünk kell megelőlegezni mindenütt a gáz árát. Inke tartozása jó ideje 180 napon túli, nem vállalhattunk további kockázatot. Ráadásul nemcsak Inke tartozik nekünk.

Rózsa Sándor, Inke független polgármestere korábban pénzügyi területen dolgozott, és negyedik ciklusban irányítja faluját, ezért van gazdasági és közigazgatási rutinja. Mint tőle megtudom, Inke évente 240 millió forintból gazdálkodik, teljes tartozása eléri az 50 millió forintot, amit tetéz, hogy idén az önkormányzat forráshiánya 53 millió. Ezt az összeget – önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatként – megpróbálják kormánytámogatásból fedezni, de a jelek szerint jó, ha a megpályázott pénz ötödét megkapják. Így az adósság az idén akár felmehet 90 millióra. Legközelebb december második felében, az említett pályázat elbírálása után érkezhet pénz a falu számlájára. S akkor – ígéri a polgármester – azonnal fizetnek is az E-Starnak.

– Úgy vélem, nem a mi hibánk, hogy idejutottunk – kezdi összegzőjét az 58 éves polgármester. – A bajunk abból ered, hogy sokba kerül nekünk az iskola. Az intézménybe 120 tanuló és 30 óvodás jár, és erre a normatíva alapján 50 milliót kapunk az államtól. Csakhogy egy ekkora iskola fenntartása 110 millióba kerül. Vagyis évente 60 milliót kell áldoznunk az intézmény fenntartására.

A fentieket hallva megjegyzem, hogy túl kicsi az iskola, azért ennyire drága. A polgármester bólint, mire megkérdezem, hogy nem próbálták-e az intézményt egy másik település iskolájával egyesíteni? Hisz akkor olcsóbb lenne. Rózsa Sándor újra bólint, majd elárulja, hogy ők több, környékbeli településnek is felajánlották az iskolájukat, de senkinek se kellett.

– Nem mondták meg, miért nem kell? – fonom tovább a szót.

– Nem mondták.

– Mi a sejtése?

– Hadd ne mondjam! – kérlel Rózsa Sándor.

Végül kiszedem belőle, hogy szerinte miért nem akar velük senki sem fuzionálni. Azért, mert a diákok 90 százaléka roma. Sok a bukott és túlkoros gyerek, és ez nem jó ajánlólevél. Ezzel magyarázható, hogy az inkei szülők ötven gyereket a közeli városok iskoláiba visznek.

Az iskola-összevonás alternatívája az lehetne, hogy végképp bezárják az intézményt, így megszabadulnának egy 60 milliós kiadástól, igaz, akkor valamennyi inkei gyerek ingázna.

– Ezt semmiképp sem akarjuk – rázza fejét a polgármester. – Inkének a hatvanas években kétszer ennyi lakója volt, mint ma, ha az iskola bezár, az elvándorlás felgyorsul, és félünk, hogy kipusztul a falu.

Amúgy Inke a kilencvenes években került nehéz helyzetbe. Addig az itteniek Nagykanizsa és Csurgó üzemeibe jártak dolgozni, csakhogy a cégeknél leépítések történtek, és először a bejárókat küldték el, vagy nem vállalták az ő utazási költségeiket, ezért nekik már nem érte meg minimálbérért bebuszozni a városba. Ma a faluban 60 százalék felett van a munkanélküliség. Az állástalanság nemcsak a cigányokat sújtja, hisz a falu lakóinak kétharmada nem roma.

Amúgy, mivel az inkei iskola diákjainak szülei túlnyomórészt állástalanok, a családoknak nem jelent gondot az, hogy a gyerekek otthon maradnak. Ha mégis igény lenne a gyerekek „megőrzésére”, akkor a könyvtárban létrehoznának egy ideiglenes napközit, ahol a diákokat pedagógusok vigyáznák. Amennyiben a következő négy hétben nem lesz iskola, a kiesett tananyagot szombatonként pótolják, a vakációból lecsípnek két hetet.

A polgármester szerint egyébként az se okoz feszültséget, hogy az év végéig az iskola nem biztosítja a tanulók ingyenes tízóraiját, ebédjét és uzsonnáját. Szavait az általunk megkérdezett helybéliek is megerősítik.

– A gyerekekre mindig jut – állítja Nagyné Kalányos Katalin, akinek hetedikes fia és hatodikos lánya tanul az inkei iskolában. – Állástalan vagyok, és elvált, így egyedül nevelem őket, de olyan nincs, hogy ők éhesen maradjanak.

Amúgy nem árt tudni, hogy Inke neve a helytörténészek szerint az ínség szóból ered. Igaz, van a falu nevének egy ködbe vesző magyarázata is, és aszerint Szent István erre járva azokkal a szavakkal alapította meg Inkét, hogy „Isten neki, kezdjük el!” E négy szó kezdőbetűje adja ki az Inke nevet.

Az itteniek úgy vélik, tényleg kezdeni kéne már valamit Inkével.

Esztergom közvilágítás nélkül

Esztergomban szerdától nem lesz közétkeztetés a gyermekintézményekben és a szociális központban, illetve megszűnik a közvilágítás, miután a helyi képviselő-testület kedden határozatképtelenség miatt nem tudott dönteni a két szolgáltató számláinak kifizetéséről.

Tanóra, vagy csak gyerekfelügyelet? – Az egész napos iskoláról nem született döntés
A gázszolgáltató csak annyira fűti az iskolát, hogy a radiátorok ne fagyjanak le
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.