Aktív kórházi eutanázia?
Elsőként a Magyar Hírlap közölte, hogy morfintúladagolásban elhunyt betegek ügyében vizsgálódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Uzsoki kórházban. Lapunknak rendőrségi források azt mondták, hogy végstádiumban lévő rákbetegek életét rövidítették meg az elmúlt években fájdalomcsillapító szerek túladagolásával. A rendőrség szombaton házkutatást tartott a kórházban. Úgy tudni, ügyész jelenlétében a nyomozók számos dokumentumot lefoglaltak, és orvosokat, nővéreket hallgattak ki. Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője lapunknak azt mondta: a rendőrség emberölés gyanújával ismeretlen tettesek ellen nyomoz gyanús halálesetekkel összefüggésben. A szóvivő nem közölte, hány halálesetet vizsgálnak. A rendőrséget állítólag „belülről” tájékoztatta valaki, akinek „elege lett az ottani gyakorlatból”.
A nyomozók lefoglalták a gyanús halálesetekkel összefüggő dokumentációkat, és vizsgálják a kórházi morfiumkészlet változását is. Nyilvánvaló, hogy a túladagolásokhoz használt többletmorfium forrását keresik. A BRFK szakértők bevonásával vizsgálja, hogy az esetek közül melyekben okozhatta a túladagolás mértéke a beteg halálát. Csak ez után kezdik majd meg a kórházi személyzet érintett tagjainak gyanúsítotti kihallgatását. Rendőrségi forrásaink a nyomozás eddigi adatai alapján valószínűtlennek tartják, hogy egy magányos dolgozó, egy újabb fekete angyal követte volna el a tucatnyi gyilkosságot; már a szakértői vizsgálatok is megerősítik azt, hogy gyilkosságok történhettek.
A rendőrség hivatalosan egyelőre nem hoz nyilvánosságra részleteket, mint egy névtelenséget kérő forrásunk fogalmazott: személyi bizonyítékokkal (értsd: tanúkkal) jól állunk, most már csak az a kérdés, hogy a tanúk vallomását milyen mértékben és hány esetben támasztják alá a szakértők.
Lapunk úgy tudja: a rendőrség a 2004 és 2007 között kezelt mintegy száz daganatos beteg kórtörténetét vizsgálja, legalább egyharmaduk kapott nagyobb adagban morfinterápiát. Lapunk kérdésére, miszerint valóban meg lehet-e halni ily módon morfin túladagolása miatt, Zacher Gábor toxikológus főorvos igennel válaszolt. Rögtön hozzátette: a végstádiumú betegeknél a terápiás és a halálos adag között nagyon árnyalatnyi a különbség. Nehéz megmondani, meddig fájdalomcsillapítás és honnan végzetes mellékhatás. S mint mondta, nem is lehet az ügyről ítéletet alkotni.
A rendőrségi eljárást részben megalapozó esetekről hónapokkal ezelőtt, 2011 áprilisában Márkus Attila orvos számolt be a Lege Artis Medicinae (LAM) című orvosi szaklapban. A szerző az eredeti cikkben nem nevezett meg konkrét intézményt, csak leírta, hogy orvosként mit tapasztalt a daganatos betegeket kezelő osztályon. Az orvos részletesen és pontosan leírja, hogyan jártak el, milyen adagokat alkalmaztak, és azok miként váltak halálossá. Az írásban az is szerepel, hogy eleinte olyan mennyiségben használtak fel az ampullákból, hogy nemcsak a kórház, hanem a budapesti nagykereskedő raktára is kiürült, sőt a gyógyszergyári készlet is elfogyott. Márkus Attila beszámol arról is, miért kért felmentést e tevékenység alól, és kifejtette: mindenkinek joga van a fogantatástól a halálig végigélni az életét, és „a morfininjekcióig terjedő élet hiányos élet”.
A Népszabadság információi szerint a cikket a lap kiadója egy évig a „fiókjában tartotta”, és közben az írást a lehető legszélesebb szakmai közönséghez juttatta el. Úgy tudjuk, a cikket a megjelenés előtt megmutatták többek közt Szócska Miklós államtitkárnak is, ám lapzártánkig az államtitkárságtól nem kaptunk választ arra, hogy az ügyben volt-e vizsgálat, és milyen intézkedéseket tettek, hogy ez többé másutt ne történhessen meg. Egyelőre arra sincs magyarázat, miért csak most kezdődött rendőrségi vizsgálat, ha a szakmai folyóiratban már tavasszal megjelent a dokumentumértékű írás.
