Rettegés a kilakoltatástól
S ez nem csupán népesedési, hanem szociális kérdés is. Az egyszülős családok jó része súlyos megélhetési gondokkal küzd. 145 kilakoltatási ügy hátterét vizsgálva arra jutottak, hogy a családok benntartása ezekben a magas rezsivel üzemeltethető lakásokban inkább hiba volt, mintsem a probléma megoldása.
László Tamás az új hazai lakáspolitika vezérlőelveként a családot jelölte meg. Jó példaként említette azt a svéd lakótelepet, ahol egymás mellett vannak fiataloknak, kisgyermekesnek, gyermekek kirepülése után magukra maradt pároknak alkalmas otthonok. Így a lakásváltás sokkal kisebb trauma. De fantáziát lát a paneltömbök körötti telkek földszinti lakásokhoz „csatolásában”, mivel így hasznosulhatnának a kihasználatlan területek, miközben felértékelődnének a lakások, ráadásul jó lehetőséget nyújtana a kisgyermekes családoknak. A megszívlelendő ötleteken kívül azonban nem hozott mást a bizottsági elnök a parlamentből, így a konferencia hátralévő részében a szakemberek magukra hagyatva bolyongtak a gondok és lehetséges megoldások útvesztőjében. Holott nagy szükség lenne a kormányzati beavatkozásra. A háztartások harmada ugyanis már elérte a kritikus határt, amikor jövedelmük túl nagy hányadát kénytelenek lakhatásra költeni. Egyre többen adósodnak el. A lakásvesztőket képtelen felfogni a szociális rendszer. Kevés a bérlakás, ráadásul azoknak is alig tizede osztható szét a rászorulók között. A lakók saját lakásban tartásához a segélyezési rendszer bővülésére lenne szükség, ám ennek most éppen az ellenkezője történik. A szociális törvény módosításával megszűnik az önkormányzatok által adható a helyi lakásfenntartási támogatás is. Az állami normatív lakásfenntartási támogatásra a jelenleg 325 ezer támogatott háztartásnak több, mint kétszerese lenne még jogosult. Csakhogy a lecsúszás megelőzéséhez a jelenlegi többszörösére – 10-20 ezer forintra – kellene emelni a havi összeget. De nincs miből.
Az önkormányzatok inkább a jogosultak körét szűkítik. Ha például a havi rezsi és az adósságcsökkentő támogatás törlesztőjének együttes havi összege meghaladja a családi jövedelem 60 százalékát, akkor irracionálisnak tekintve a mentőakciót, elutasítják a segélykérelmet. Másutt a lakbérrel 60 napja elmaradó bérlőket sorolják át szociálisból a költségelvűbe, amellyel csak a hátralék nő. Ráadásul a többi segélytípus összege is folyamatosan csökken, a jogosultak köre pedig szűkül – hívta fel a figyelmet Bényei Zoltán, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tanácsadója.
Az önkormányzatok a rászorultak továbbküldésében érdekeltek. Inkább máshol legyen hajléktalan, mint náluk segélyezett. Ha a hajléktalanok után a „kibocsátó” önkormányzatnak fizetnie kellene, akkor mindjárt változna a rendszer – vélte Molnár György, az MTA főmunkatársa.
A magánlakások szociális lakásügynökségen keresztül történő kiadása megoldást jelenthet – jelölte meg az egyik lehetséges irányt Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója és Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. A lapunkban már korábban bemutatott Szociális Lakásügynökség (Szol) elsősorban a már meglévő lakásállomány hasznosításával bővítené a szociális bérlakások számát, de alkalmas új építésű és felvásárolt ingatlanok kezelésére is. A Szol háromféle tevékenységet kapcsolna össze: ingatlanok közvetítését, kezelését és szükség esetén a szociális munkát az eladósodás megakadályozására. Ezenfelül garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére, illetve a lakás kiürítésére.
A bérlőknek pedig biztosítaná a lakásbérlet átláthatóságát és a lakbértámogatást. A modellt az önkormányzati vagyonkezelők működtetnék. A Szol révén az állami forrásokat a jelenleginél hatékonyabban használhatnák fel, hiszen egy szociális bérlakás építési költségéből – 10 millió forinttal számolva – egy évben 15 család lakhatását, illetve a családot segítő szociális munkát is fedezni lehetne.
A program nyitányaként jövőre öt hazai városban – Békéscsaba, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Szombathely – állítanak fel munkacsoportot. Helyi szakértőkkel közösen elemzik a helyi lakáspiacot, kidolgozzák a Szol működési keretét adó jogszabályok javaslatait. Az induláshoz szükséges 40-50 millió forintot pályázat útján teremtik elő.
