Álláspontja szerint a tervezet – az arányosság helyett – még inkább a többségi elvet érvényesíti, s a szakértő korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy a Fidesz a nyertest ennyire akarná támogatni. Könnyen adódhat azonban olyan helyzet, amikor ez visszaüthet – véli László Róbert. Amennyiben a balközép erők például a fővárosban fölényesen nyernének, a Jobbik pedig Kelet-Magyarországon tarolna, míg a Fidesz csak szűk többséggel hozná a maga körzeteit, akkor éppen a mostani ellenzéket hozná a tervezetben szereplő rendszer jobb helyzetbe. Mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy csupán arról van szó: bedobtak valamit, amiből könnyen engedhetnek. Ehhez hasonló szabály ugyanis az önkormányzati választás előtt is felvetődött, ám később visszakoztak.

A választókerületek lehatárolása kapcsán az alkotmányossági garanciákat tartalmazza a tervezet, ám a szakértő szerint a főváros és a nagyvárosok esetén már nemigen tudni, hogy a körzetek meghatározásakor nem manipuláltak-e. A XIII. kerület esetében felvetődik ez a gyanú, mert a tervezet úgy szabja meg a határokat, hogy ott a 2010-es kettő helyett csak egy szocialista jelölt nyerne. Ugyanez előfordulhat egyes nagyvárosoknál is: nemigen van magyarázat arra, hogy miért kell Miskolc, Szeged vagy Pécs esetében több környező települést is „hozzácsapni” egy-egy választókerülethez, miközben például Debrecenben vannak olyan körzetek, amelyekhez nem tartozik kistelepülés.

Tóth Zoltán választási szakértő úgy látja, ha az ellenzék nem tud összefogni, a tervezett rendszer a Fidesz fölényes győzelmét hozhatja. Ennek oka, hogy egyetlen fordulóban elég a relatív többség, s bármilyen kevesen mennek is el szavazni, a választás érvényes lesz. Ráadásul az a párt, amely egyéniben tarol, ötven százalék körüli támogatottság mellett is könnyedén szerezhet akár hetven százalékot meghaladó parlamenti többséget. Maga egyébként úgy gondolja, hogy ez a modell kétpárti parlament kialakulását célozza, amelyben a Fidesz mellett alapvetően csak a Jobbik van jelen. Szerinte ezt támasztja alá, hogy az MSZP-t az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel „bűnöző szervezetté” nyilvánítanák.

A javaslat mindazonáltal legfeljebb egyes részleteket illetően támadható, mert nemzetközi egyezmények csupán bizonyos alapelvek – ilyen a közvetlen, egyenlő, titkos és általános választójog biztosítása – érvényesülését követelik meg. Így – amint arra már többen felhívták a figyelmet – vitatható a határon túliak választójogának csorbítása, hiszen ők csak az országos listákra szavazhatnak. Tóth Zoltán szerint az sem szerencsés megoldás, hogy a kisebbségi választók ugyanerre a listára nem, csak a saját kisebbségi listájukra voksolhatnak.

A tervezet a vegyes, tehát az egyéni és a listás – vagyis a tisztán többségi, illetve teljesen arányos – választási modellt ötvöző rendszerek között talán a legaránytalanabb, és kizárólag a Fidesz érdekeit szolgálja – ez az álláspontja Wiener György alkotmányjogásznak. Az egykori szocialista képviselő úgy látja, amennyiben az egyéni körzetekben a 2010-eshez hasonló különbségek lesznek, a kompenzáció megszűnik, s az országos lista gyakorlatilag értelmét veszti.

A Fidesz teljesen bizonyos benne, hogy a következő választáson is győzni fog, ezért nem látta szükségesnek a kompenzációs listát – állítja Wiener. Ugyanakkor szerették volna elérni, hogy a határon túliak valamennyi listás mandátum sorsát befolyásolhassák, ami szerinte a javaslat alapján maradéktalanul megvalósul.