Hitelezők közös hangon
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy tegnap esti televíziós szereplése során ismerte el, hogy a két szervezet 2013-ra magasabb deficitet vár. Pedig a kormány számára fontos lenne az uniós cél alá kerülni, addig ugyanis fennmarad Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárás. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy uniós támogatásoktól vág el minket Brüsszel.
A miniszter arról is beszélt, hogy elsősorban a növekedési kilátások megítélésében van különbség a kormány és tárgyaló partnerei között. Az EU már közölte, hogy jövőre 0,5 százalékos GDP-bővülést tart elérhetőnek. Valószínűleg az IMF is ehhez közeli növekedésből indul ki.
Annak ellenére, hogy Brüsszel és a kormány GDP-prognózisa között egy százalékpont eltérés van (utóbbi még 1,5 százalékot vár), a jövő évi deficitről mindketten azt gondolják, hogy 3 százalék alatt tartható: a kormány 2,5, az EU 2,8 százalékkal számol. Megkérdeztük az unió központjában: mi magyarázza, hogy a deficitben lényegesen kisebb az eltérés mértéke, mint a GDP-nél? A brüsszeli tudósítónknak küldött válasz szerint alapesetben egyszázalékos különbség a GDP-ben 0,3 százalékos elmozdulást jelent a költségvetésben.
Azonban nemcsak a gazdasági növekedés, hanem a költségvetés szerkezetében is vannak eltérések a kétféle számítás között, amelyek az unió szerint elérik a GDP egy százalékát. Különbség van például a bevételek, a közösségi közlekedési vállalatok finanszírozása és az autópálya-hálózat üzemeltetése mértékét illetően. Brüsszel nagyobb kamatkiadással is számol jövőre, leginkább azért, mert a kormány 268 forintos éves átlagos euróárfolyam-feltevésével szemben gyengébb forintot várnak. A kormány által beépített, a GDP 0,7 százalékát kitevő rendkívüli tartalékok viszont elegendőnek bizonyulhatnak a hiány 3 százalék alatt tartásához. Ezzel összefüggésben említette meg az Európai Bizottság illetékese lapunknak, hogy a költségvetési tervek teljesülését szolgálja az áfa két százalékpontos emelése. Az EU-tól származó válaszból kiderül továbbá, hogy a kormány valójában 1,8 százalékos GDP-arányos hiányra állította be a büdzsét, és a kabinet szerint az említett intézkedések biztosíthatják, hogy a vártnál lényegesen rosszabb növekedés mellett is célon belül maradjanak.
Visszatérve Matolcsy nyilatkozatára, szerinte Magyarország 4000 milliárd forintot tudott a pénzügyi egyensúly megteremtésére fordítani az elmúlt másfél évben azáltal, hogy „nem ortodox” eszközöket használtak. Ezért nem fordultak egyből a kormányváltás után az IMF-hez, mert akkor erre nem nyílt volna mód. A riporter felvetésére a miniszer kifejtette, hogy most a növekedésen van a sor, ehhez kell az IMF nyújtotta védőháló az elővigyázatossági hitelmegállapodás formájában, hogy ha az eurózóna válsága mélyül, akkor is a gazdaság bővítésére lehessen fordítani az ország rendelkezésére álló forrásokat. A szóba jöhető eszközök közt a hitelezés serkentését, illetve az EU-s források jobb felhasználását említette a miniszter. Szóba került a bankok javaslata is a devizahitelesek megsegítésére: a pénzintézetek pénteken juttatták el a kormánynak az elképzeléseiket, amelyek közül hatot-nyolcat tartott megfontolandónak a tárcavezető, konkrétumok említése nélkül. Matolcsy szerint egyébként az Európai Bizottság és az IMF képviselői is fontosnak nevezték a devizahitelesek helyzetének rendezését.
