A hétszáz dolgozó – miután nem tudott megegyezni az egyetemmel a pótlékról – 2007-ben pert indított munkaadója ellen. A felpereseket képviselő ügyvéd, Burrat Husam – kérdésünkre válaszolva – elmondta, hogy a követelést az egyenlő bánásmód sérelme miatt indították ügyfelei. A felperesek ugyanis nem kaptak veszélyességi pótlékot, ugyanakkor a hasonló munkakörben dolgozók közül több százan havonta felvehették ezt a havi húszezer forintos bérkiegészítést.

Eddig hat dolgozó esetében született meg a jogerős döntés, s nekik a bíróság első és másodfokon is megítélte az elmaradt pótlékot. Az egyetem a Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért, s az LB a napokban úgy foglalt állást, hogy az említett időszakra jár a pótlék a hat alkalmazottnak.

Kívülállóként nincs esélyünk prognosztizálni, hogy a még döntés előtt álló hétszáz ügyben a bíróságok miképp ítélnek majd, hisz a felperesek különböző munkakörökben dolgoztak, így a bíráknak minden alkalmazottnál egyedileg kell megvizsgálniuk: sérült-e az egyenlő bánásmód elve a pótlék ki nem fizetésekor. Burrat Husam szerint nem kétséges, hogy ügyfelei megnyerik a pert. Hetvenen már pert nyertek első fokon, és további 133 dolgozó esetében elkészült a bírósági szakértői vélemény, amely a pótlékot indokoltnak tartja. Az ügyvéd nem érti, hogy az egyetem miért nem kereste a peren kívüli egyezséget ügyfeleivel. Ez már csak azért is érthetetlen, hangsúlyozta Burrat Husam, mert tavaly a PTE – ugyancsak általa képviselt – 250 klinikai dolgozója egy hasonló ügyben első fokon pert nyert az egyetemmel szemben, s ennek hatására az intézmény végül megegyezett a dolgozókkal, s kifizette nekik kamatostul az elmaradt kockázati pótlékot, amelynek összege mintegy 500 millió forint volt.

Amúgy Burrat Husam azt állítja, hogy az egyetem akár százmilliókat megtakaríthatott volna, ha korábban egyezséget keres a hétszáz alkalmazottal. Az ügyvéd ugyanis azt tapasztalta, hogy ügyfelei lojálisak munkaadójuk iránt, s ezért beérték volna a perben követeltnél kevesebb pénzzel, ráadásul a kamatterhektől is mentesült volna az egyetem. Az egyetem nem kívánt nyilatkozni az ügyben, hogy miért nem próbálkozott egyezségre jutni a pert indító dolgozókkal.

A történethez tartozik, hogy az ügyvéd által képviselt felperesek nagyjából ötöde már nem dolgozik az egyetemen. A távozók többnyire önként mentek el, és általában külföldön találtak munkát. A pert indítók közül néhány alkalmazottat elbocsátottak (hisz az évek óta adóssággal küszködő intézmény többször is létszámcsökkentésre kényszerült az elmúlt években), ám Burrat Husam szerint a leépítettek közül senki sem érezte úgy, hogy a per miatt, bosszúból küldték volna el őket.

A PTE ez év februárjában egységesen megszüntette a kockázati pótlék kifizetését, s ezzel megszűnt az egyenlő bánásmód – perre okot adó – sérelme. Egyébként az évente 50 milliárd forintból gazdálkodó PTE teljes adóssága jelenleg 6,8 milliárd forint, s a tartozás akár tíz százalékkal nőhet, ha az intézmény elbukja a pótlékpereket.