A szocialisták felszámolása a cél
Az állampárt bűne egyebek mellett a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének „végzetes lerontása”, emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése – szögezi le a dokumentum. A javaslat szerint az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os forradalom „szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért”, továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött.
Azt is kijelentené a Fidesz, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek „bűnöző szervezetek” voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak „az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért”. A kommunista diktatúra kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség „az első szabad választás után sem nyílt meg”. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére” – derül ki a tervezetből.
Kimondanák: nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőszabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
A normaszöveg deklarálja, hogy a kommunista diktatúra – törvényben meghatározott – vezetőinek az állam által biztosított juttatása csökkenthető. Az ebből származó bevételt pedig a diktatúra okozta sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására fordítanák.
A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven „a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében” szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és erről jelentést közzétenni. Ezzel kapcsolatban rögzítenék: a kommunista diktatúra működésének feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, a hatalom egykori birtokosai pedig közszereplőknek minősülnek.
A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, „a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán” osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
– Úgy tűnik, a javaslat nem a múlt értékeléséről szól majd, hanem a mai magyar baloldal megbélyegzéséről – így látja Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja. A tervezet szerinte nem csupán a kommunista bűnösök elítélhetőségéről, hanem a rendszerváltozáskor 8-15 éves mai szocialista politikusok bűnösnek nyilvánításáról is szól. Ha igaz, amit a sajtó ír, abból egyenesen következik – véli –, hogy az MSZP-t fel kell oszlatni, vagyonát el kell kobozni. Ha már politikai módszerekkel nem sikerült megsemmisíteni a pártot, a hatalom most ugyanezt próbálja meg más eszközökkel – tette hozzá. S mindez másfél év kormányzás után akkor jutott eszükbe – fogalmaz a politikus –, amikor összeomlott gazdaságpolitikájuk után Orbán Viktor kénytelen volt a küszöb alatt visszakullogni ahhoz az IMF-hez, amely ellen szabadságharcot hirdetett.
– A törvények az állam által alkotott magatartási szabályokat és garanciákat tartalmazzák, s azokba szélsőséges és önérdekű politikai kinyilatkoztatásnak, megbélyegzésnek nincs helye – hangsúlyozta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász. Szerinte ez a bornírt próbálkozás folytatása annak, hogy az alaptörvény preambulumába beleerőszakoltak pártos és ideologikus ostobaságokat, majd azokat kötelező erőre is emelték.
Az Alkotmánybíróság működésének első öt évében tisztázta a rendszerváltó átmenet jogállami megítélésének, az igazságtételnek – beleértve az emberiesség elleni el nem évülő bűncselekmények büntethetőségét és az egyéb cselekmények elévülését – a közjogi kereteit, elveit és alkotmányos fundamentumait – hangsúlyozta Kolláth. Ha most – mindezzel szemben és pusztán pártpolitikai megfontolásokból – mégis megkísérlik a megtorló jogalkotást, akkor ez szerinte akár Magyarország Benes-dekrétuma lehetne. Vagyis ez a kollektív bűnösség elvének meghirdetését jelentené.
A DK szolidáris az MSZP-vel
A Demokratikus Koalíció (DK) teljes szolidaritásáról biztosítja a Magyar Szocialista Pártot az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal kapcsolatban. A DK alelnöke vasárnap, a budapesti 1956-os emlékmű előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a tervezett jogszabály semmi másról nem szól, mint a magyar baloldal megbélyegzéséről. Meghamisítja a történelmet, és olyan összefüggéseket tételez, amelyeket semmilyen objektív történeti kutatás nem támaszt alá – mondta Niedermüller Péter. Hozzátette: a javaslat társadalmi békét veszélyeztető, káros preambulumában a kormányoldal „megpróbálja alantas pártpolitikai indokokból kisajátítani 1956-ot és annak emlékét”, amely – fogalmazott – a demokratikus Magyarország legfontosabb hagyománya, így nem lehet egy párt tulajdona. Niedermüller Péter szerint a Fidesz arra is kísérletet tesz, hogy az 1949 és 1990 közötti négy évtizedet törölje a magyar történelemből, amely szerinte nemcsak politikai, hanem erkölcsi hiba is.
