Kállai Ernő kisebbségi ombudsman viszont azt kifogásolja, hogy a tervezetet mindössze másfél munkanapos határidővel, a jelek szerint pusztán formális jelleggel küldték meg részére. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke írásban jelezte, hogy testületi álláspontot csak a november 19-i, szombati közgyűlés után tud mondani a javaslatról: márpedig Navracsics Tibor miniszter éppen ezen a napon nyújtotta be a törvényt a parlamenthez.

A kisebbségeket is elérte az átnevezési hullám: a nemzeti és etnikai kisebbségeket az új „sarkalatos” törvény értelmében nemzetiségeknek fogják hívni. Ennek megfelelően kisebbségi önkormányzatok helyett nemzetiségi önkormányzatok alakulnak. (Nemzetiségként ugyanazt a tizenhárom népcsoportot ismeri el a kormány, amely az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvényben szerepel.) A kormány ígéri, hogy a törvény az eddiginél szélesebb anyanyelvi, kulturális és oktatási jogokat, erősebb legitimitást és valós közösségi hátteret biztosít a nemzetiségeknek, ugyanakkor kevesebb lehetőséget ad a nemzetiségek kárára elkövetett visszaéléseknek. Nemzetiségi választást csak olyan településen lehet tartani, ahol a népszámlálás során legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

Ez a kitétel annak ellenére bekerült a törvényjavaslatba, hogy Hepp Mihály, a horvátok vezetője, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége elnöke elvi okok miatt tiltakozott az ötlet ellen. A népszámláláskor nem kötelező válaszolni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre: az önkéntes adatszolgáltatásnak Hepp szerint nem lehet ilyen jogi következménye. A törvény ismét lehetővé kívánja tenni, hogy egy települési önkormányzat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – átalakuljon nemzetiségi önkormányzattá. Márpedig a németek korábban kinyilvánították, hogy a korábbi rossz tapasztalatok miatt nem értenek egyet az átalakult nemzetiségi önkormányzat intézményének visszahozásával.

A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kemény hangú állásfoglalásban bírálta a kormányt. Kállai Ernő szerint a nemzetiségi közösségek szempontjából alapvető jelentőségű törvényt nagyon rövid határidővel bocsátották társadalmi egyeztetésre, az érintetteknek nem volt lehetőségük érdemi véleményalkotásra. Az elmúlt tizenöt évben a kormányzati szervek kifejezetten kérték, hogy a kisebbségi ombudsman segítse a kisebbségekkel kapcsolatos kodifikációs (törvényalkotási) munkát. Most először fordult elő, hogy nem vonták be a szakmai előkészítésbe.

Kállai Ernő azt tapasztalta, hogy a hivatalba lépése óta megfogalmazott javaslatai jelentős részét figyelembe vették a normaszöveg kidolgozásakor. Pontosabbá váltak például a kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatok jogállásának és működésének szabályai, pozitívum, hogy az elektori rendszer helyett közvetlen választásokat vezetnek be. A törvényjavaslatnak tehát vannak „előremutató elemei”, de a meglévő hiányosságok miatt a kisebbségi ombudsman (értelemszerűen még a végleges változat ismerete nélkül) kinyilvánította: a törvény elfogadását abban a formájában nem támogatja, az előterjesztés átdolgozását javasolja.

Az MSZP gyorsan lecsapta a magas labdát, amit a kormány dobott fel. Nyakó István szocialista politikus kijelentette, hogy pártja megkeresi a nemzetiségek képviselőit, valamint a kisebbségi és adatvédelmi ombudsmant: az MSZP véleményük ismeretében alakítja ki álláspontját a nemzetiségi törvényről.

Háttérbe szoruló szakszervezetek

A közszolgálati tisztviselői hivatás épüljön erős nemzettudatra, és legyen értékekkel telített – olvasható a közszolgálati tisztviselőkről szombaton benyújtott törvénytervezet indoklásában. A tervezet egyszerre szabályozza a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők s az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, valamint az ügykezelők státusát.

A javaslat szerint rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, egységes lesz a képzés rendszere s a teljesítményértékelés. Létrejön a Magyar Közigazgatási Kar – a tagság kötelező lesz –, s többé-kevésbé átveszi a szakszervezetek feladatait is.

Benyújtották a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítására irányuló tervezetet is, amely a kilátásba helyezett életpályamodellnek egyelőre csak bizonyos elemeit tartalmazza. A szolgálati nyugdíj megszüntetésének hatásait azzal próbálják ellensúlyozni, hogy az egyenruhások is az igazságügyi tárca tartalék állományába kerülhetnek, így esélyt kapnak arra, hogy az államigazgatás más területein kaphassanak munkát.

Létrehozzák a Magyar Rendészeti Kart, ahol szintén kötelező lesz a tagság. A kamara dolga alapvetően itt is az érdekvédelem, tehát a szakszervezetek ezen a területen is háttérbe szorulnak.

Ez utóbbi előterjesztés része a hatályos munka törvénykönyvének kisebb módosítása, ami elsősorban a szakszervezeteket érinti. (L. K.)

Újabb keresztelőre készül a kormány – A kisebbségekből nemzetiségek lesznek