Az erről szóló törvényjavaslatot Schiffer András frakcióvezető nyújtotta be. A politikus a Népszabadság kérdésére azt mondta: az emberek igazságérzetét és az intézményrendszerbe vetett hitét rombolta, hogy a hatalom cinikusan kikacsintva nem firtatta bizonyos körök vagyonszerzését a privatizáció során.

„Ennek a törvénynek a hatóköre azonban nem csupán a 90-es évekbeli állami vagyonértékesítést öleli fel, hanem az elmúlt években kiárusított önkormányzati vagyonra is érvényes. A közösségi érdekvédelem ezeknél az ügyleteknél finoman szólva is háttérbe szorult, ezért ez alapvető közbizalmi kérdés. Egy jogállami utat nyitottunk meg, a perindítás jogát akarjuk megteremteni – fogalmazott Schiffer. – Mi abban is különbözünk a populista pártoktól, hogy nem mondjuk minden privatizációs ügyletre, hogy rablás volt, sem azt, hogy egyik vagy másik személy eleve tisztességtelen szerződéseket kötött, hanem azt állítjuk: egy jogállamban legyen egy arra feljogosított szerv, amely az állam, a köz érdekét képviseli ezekben az ügyekben.”

Schiffer arra a kérdésünkre, hogy nem nyithatja-e meg ez a lehetőség azt a kaput, hogy az eljáró hatóságok akár politikai alapon szelektáljanak a privatizációs szerződések között, az LMP-s képviselő azt válaszolta: „Ehhez az ügyészségi törvénybe kellene belenyúlnunk, amit valóban nem tettünk meg. De mi a Fidesz ’88-as jelszavát követjük, miszerint »tegyünk úgy, mintha jogállamban élnénk«, vagyis az ügyészség mérlegelési jogát nem lehet mérték nélkül korlátozni. Nem indulhatunk ki másból, mint hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul jár el.”

Arra a felvetésre, hogy kezdeményezésük – az elmúlt húsz év szerződéseire vonatkoztatva – a visszamenőleges törvénykezés általuk is kritizált formájával tulajdonképpen azonos, a képviselő azt mondta: „A felvetés jogos, de nem szabad elfelejteni, hogy az anyagi-jogi szabályok akkor is azok voltak, amelyek most; a Fidesz visszamenőleges törvénykezésében pedig mi azt támadjuk, amikor egészen új tényállást kreál bizonyos helyzetekre.”

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kormányzati oldal saját álláspontjának kialakítása előtt a legfőbb ügyészséggel kíván konzultálni a javaslat tartalmáról. „Ha az indítványban megfogalmazottakat szükségesnek és alkalmasnak találja a vádhatóság, akkor fogjuk eldönteni, hogy ebben a formájában támogatjuk-e a javaslatot” – nyilatkozott Rétvári. Az államtitkár lapunk arra a kérdésére, hogy elviekben egyetértenek-e az elmúlt húsz év privatizációs szerződéseinek esetleges felülvizsgálatával, azt válaszolta: ahogyan a nagy állami beruházásokat, a túlszámlázásokat és a PPP-konstrukciókat ismegvizsgálják, úgy ez a kör is beletartozhat.

Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetének vezetője lapunknak azt mondta: nyilván nem véletlen, hogy ezt a törvényjavaslatot az LMP számára kedvezőtlen II. kerületi időközi választás eredményének nyilvánosságra kerülésekor jelentették be. „Politikai megfontolásokból, úgy tűnik, alapvető elveket is hajlandók kockáztatni, jelen esetben ugyanis felmerül a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdése. Alaposan meg fogjuk vizsgálni a javaslatot, de egyelőre egy egyszerű politikai akciónak gondoljuk” – közölte Lamperth Mónika.

Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta: nem kommentálják az LMP kezdeményezését, a vádhatóság a megfelelő közigazgatási egyeztető fórumon fogja elmondani szakmai véleményét, ha erre felkérik.

Akár a Malév privatizációját is vizsgálhatnák az ügyészek?