Csak tíz órát szánnak az önkormányzatokra
A Fideszen belül sincs teljes egyetértés a tekintetben, hogy mi legyen a helyi hatalom dolga, s mit vesz át az állam. Ezt jelzi, hogy elhalasztották a megyei önkormányzatok konszolidációjáról – tulajdonképpen a megyék vagyonának államosításáról – szóló törvényjavaslat végszavazását, emellett vita folyik az általános iskolák sorsáról is.
Ugyanakkor nézetkülönbségek vannak a jövő évi költségvetés kapcsán: az önkormányzatok 2012-ben nagyjából a jelenlegi feltételek mellett működnek majd, tehát a feladataik nem változnak, ám az ezek ellátásához szükséges forrásokat – éppen úgy, mint a sokat szidott Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején – nem kívánják biztosítani. Legalább százötvenmilliárd forint hiányzik majd, de más források szerint ötszázmilliárdos is lehet a lyuk.
A kormány célja modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzatiság kiépítése, amely érvényre juttatja a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogát, ugyanakkor szigorúbb kereteket ad az önkormányzati autonómiának – mondta a parlamenti vita során Tállai András önkormányzati államtitkár. Közölte: az eddig kötelező önkormányzati feladatként megjelenő alapfokú oktatást a jövőben főszabály szerint az állam látja majd el, az egészségügyben pedig az alapellátással kapcsolatos feladatok maradnak az önkormányzatoknál, a járó- és fekvőbeteg-ellátás viszont állami feladat lesz.
Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy az önkormányzati rendszer a rendszerváltás egyik sikertörténete, az elmúlt húsz év azonban olyan tapasztalatokat hozott felszínre, amelyek indokolják annak újragondolását.
A politikus hangsúlyozta: hitelfelvételnél a normális működéshez szükséges mértékben meg kell hagyni az önkormányzatok döntési kompetenciáját, de amikor az látszik, hogy baj van, akkor legyen lehetősége az államnak azt mondania, „ez így nincs jól”.
Apáti István, a Jobbik vezérszónoka bejelentette: pártja országos tiltakozó akciót indít a javaslat elfogadása esetén. Elmondta, mindent meg fognak tenni a kistelepülések önállóságának megvédése érdekében. Szerinte a javaslat a települések kétharmadának halálos ítélete – kétezer fő alatt nem lehetne önálló polgármesteri hivatalt létrehozni –, így kijelenthető, hogy a pénzügyi szempontok győzedelmeskedtek a vidéki emberek érdekei, a szakmai szempontok és a józan ész felett.
Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka azt mondta, a javaslat az önkormányzatok kivéreztetésének törvénye – több mint ötszáz általános iskolát szüntetnének meg –, kiüresíti az önkormányzatiságot, ellehetetleníti a kistelepüléseket, tömeges iskolabezárásokat készít elő, konzerválja és súlyosbítja a főváros és a kerületek kaotikus viszonyát, fenntartja a korrupció és a mutyik világát, a megyei önkormányzatok vagyonának elvonásával pedig „milliárdos ingatlanbizniszt” készít elő.
Kolber István független képviselő – az MSZP-ből kivált politikusok által alapított Demokratikus Koalíció tagja – azt mondta: a javaslattal csökken az önkormányzati autonómia, a helyhatóságok gazdálkodási önállósága, emellett a javaslat központosít, államosít és bizonytalanságot hoz. Hozzátette: romlik a falvakban élők helyzete, hiszen az iskolákat államosítják, a polgármesteri hivatalok megszűnnek.
A szocialista Lukács Zoltán arról beszélt, hogy a megyei intézmények állami átvételétől nem lesz több pénz azok működtetésére. Ráadásul – tette hozzá – az állam úgy vállalja át a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos adósságát, hogy ennek többszörösét veszi el a vagyontárgyak államosításával. Elmondta, hogy a Magyar Progresszív Intézet kimutatása szerint a megyei jogú önkormányzatok és a fővárosi kerületek adóssága az elmúlt évben 386 milliárdról 450 milliárd forintra nőtt, ezek nagy többségét pedig a kormánypártok vezetik.
A költségvetési törvény tervezete már maga 150 milliárdnyi mínusszal számol – jelentette ki kérdésünkre Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ha viszont figyelembe veszik az inflációs hatásokat – hangsúlyozta –, a dologi kiadásokra 4,5 százalékkal, az áfa emelkedése miatt pedig további két százalékkal többet kell szánni. Szerinte az adó- és illetékbevételek tekintetében – legalábbis az idei esztendő eddigi adataiból kiindulva – sem jó a helyzet. Így összességében – figyelemmel arra, hogy a rendszert már korábban 250-300 milliárddal alulfinanszírozták – az ötszázmilliárdos hiány nem tűnik eltúlzottnak.
Az önkormányzati szektor működési hiányát eddig a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelekből fedezték – az adósságállomány már jóval meghaladja az ezermilliárdot –, Schmidt azonban úgy véli, hogy jövőre erre – a pénzintézetek fokozott óvatossága miatt – már nem érdemes bazírozni. Emiatt a települések minden eddiginél nehezebb helyzetbe kerülhetnek, és kizárólag a központi költségvetés háromszázmilliárdos tartalékára, ezen belül az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések számára elkülönített keretre – amelynek összegét mindenképpen növelni kell – számíthatnak. A helyhatóságok 2012-ben hozzávetőlegesen 2500 milliárdot költenek majd a működési kiadásokra, de ehhez csak 1140 milliárd forint állami támogatást kapnak. Az szja-bevételekből helyben maradó nyolc százalékból, a gépjárműadóból, az illetékekből és a működési bevételekből – az egyes intézményekben felszámított térítési díjakból – ugyanakkor összességében 2200 milliárdos bevételre számíthatnak, itt tehát máris keletkezik körülbelül háromszázmilliárdos lyuk. Az önkormányzatok így Schmidt szerint igen nehéz esztendőre számíthatnak. A TÖOSZ elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány összességében körülbelül annyi pénzt szán az önkormányzatok támogatására, amennyit az államadósság után fizetendő kamatokra.
