Budapestről szennyeződött Európa légtere
Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) főigazgatója szerint a magyar műszerek is érzékelték amegnövekedett jódkoncentrációt, de a hatóságok nem gyanakodtak rá, hogy esetleg mi lehetünk a probléma okozói.
A jódizotóp miatt a csehek és az osztrákok a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordultak, az meg körkérdést intézett a nemzeti hatóságokhoz. Az OAH azt a tájékoztatást adta a NAÜ-nek, hogy a nukleáris létesítmények nem bocsátottak ki jódot, és Paks környezetében nem mérhető jód a levegőben. Az OAH ezt követően bekérte a társhatóságok mérési eredményeit, így derült ki, hogy a budafoki mérőállomás nagyobb, de jóval a határérték alatti jódkoncentrációt mért. Azaz mi, magyarok is tudtunk a nagyobb mennyiségről, de mivel az nem lépte túl a küszöbértéket, nem tulajdonítottunk jelentőséget a dolognak. Azért sem izgultunk, mert az izotópgyártás során időről időre kikerül némi izotóp a környezetbe, azaz a budapestiek időről időre, ha roppant kis mennyiségben is, de jódizotópfelhőben élnek.
A budapesti Izotóp Intézet Kft. tegnapi közleményében elismerte, hogy az orvosi izotópokat gyártó csillebérci laborjából kiszivárgott jód–131 okozta a november közepén több európai országban is észleltmegnövekedett radioaktív sugárzás egy részét. Rónaky József szerint nagyon valószínű, hogy ez a kibocsátás okozta a megnövekedett szinteket Európában. Hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap a NAÜ is.
A jód–131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, melyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Bel giumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elem kutatóreaktorban történő besugárzásával jön létre a nyolcnapos felezési idejű jód–131 izotóp, amely speciális feldolgozás során lesz alkalmas orvosi felhasználásra. Hazánkban a Csillebércen működő, magántulajdonban lévő Izotóp Intézet Kft. gyárt jód–131-et.
A cégnél 2011 első felében észlelték, hogy a gyártás során a kéményen keresztül kibocsátott, „elszökő” jód–131 mennyisége megnövekedett. A kibocsátások jóval a határértékek alatt maradtak, de június–augusztusban abbahagyták a jód–131 izotóp előállítását, és átalakították a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét. Szeptemberben újra gyártottak jódot, és a kibocsátás ismét magasabb volt a szokásosnál, ezért a szűrőrendszer további átalakítása mellett döntöttek, s amíg az nem készül el, nem gyártanak több jódizotópot.
A cég szerint az eddigi jódkibocsátás 624 giga-bequerel volt, ami az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megadott éves kibocsátási korlát – 1600 giga-bequerel – 39 százaléka. A Lakatos Mihály ügyvezető igazgató által jegyzett közlemény azt hangsúlyozza, hogy a kibocsátások az éves korlátok alatt maradtak, azoknak egészségügyi, sugár-egészségügyi következményük nincsen. Azt mi teszszük hozzá, hogy a fukusimai baleset után a jelenleginél egy-két nagyságrenddel nagyobb jódkoncentrá ciót mértek Magyarországon. Ám ebből nem következik, hogy a technológiai problémák miatt el kellene nézni, hogy Csillebércről időről időre radioaktív szennyezés kerül ki.
A nyolcnapos felezési idejű jód–131 a nukleáris és sugárbiológiai intézményekben az egyik leggyakrabban előforduló radioaktív izotóp, a fukusimai baleset után ebből is került nagymenynyiség a környezetbe. A jód a szervezetben is megtalálható, a pajzsmirigy normális működésének elengedhetetlen feltétele, a súlyos jódhiány szellemi és testi fogyatékossághoz vezethet. A gyógyászatban nagy aktivitású jódizotópot alkalmaznak, amelynek sugárzása sok milliárdszor nagyobb annál, mint ami a csernobili katasztrófa utánMagyarország légterébenmérhető volt.
