Kétharmados urak, ébresztő!
– Sok embert kellett győzködnie? – Én ugyan senkit sem győzködtem. Reggel kiraktam a plakátot, hogy nálam is alá lehet írni a népszavazási gyűjtőíveket, azóta már több mint harmincan meg is tették. Közben dolgoznom is kell, nem érek rá agitálni. De nem is kell senkit, az esztergomiak pontosan tudják, hogy miről szól ez az egész.
Legalábbis Fizel József így gondolja. A tősgyökeres esztergomi őstermelő évek óta zöldséget árul a helyi piacon. Önként jelentkezett aláírásgyűjtőnek, azt mondja, borzasztóan dühíti az esztergomi képviselő-testület tehetetlensége. A piacon egy másik zöldséges, Sáska János is gyűjti az aláírásokat, ő keményebben fogalmaz:
– Ez egy agyament testület. Mindent fordítva csinálnak, mint ahogy kellene. A fideszes fiúk tudatosan megbénították a várost, mert azt hiszik, hogy az esztergomiak majd Tétényi Éva nyakába fogják varrni, ha nem lesz közvilágítás, meg ebéd a menzán. Azért kell a népszavazás, hogy felébredjenek végre a kétharmados urak, és elkezdjenek dolgozni a városukért!
Bár a helyi népszavazás ötlete nem Tétényi Évától származik, a város független polgármestere támogatja a három ellenzéki párt – az MSZP, az LMP és a Jobbik –, valamint két esztergomi civil szervezet közös kezdeményezését, sőt idővel be is száll majd a kampányba.
– Az elmúlt egy év azt bizonyította, hogy Esztergomban nem működik a képviseleti demokrácia, a fideszes többség tudatosan megbénítja a polgármester és az önkormányzat munkáját, ezáltal a város életét – mondja Tétényi. – Most teszünk egy kísérletet arra, hogy helyi szinten megteremtsük a közvetlen részvételen alapuló demokráciát. Mivel ügydöntő népszavazásról van szó, a testületnek kötelező lesz a polgárok útmutatásai alapján határozatokat hoznia az érintett ügyekben. Nem lesz lehetőség az érdemi döntések elszabotálására.
A népszavazást a tervek szerint jövő év elején tartják meg, és öt kérdésben kérik ki az esztergomiak véleményét. Egyelőre csak három kérdés biztos, a beterjesztett ötből ugyanis a bíróság kettőt elutasított.
– Semmi gond, hiszen összesen 15 kérdést fogalmaztunk meg, ezekből napokon belül újabb kettőt választunk a már elfogadott három pont mellé – mondja Stámusz Andrea, az önkormányzat jobbikos képviselője. – A már jóváhagyott három kérdésben időközben megkezdtük az aláírásgyűjtést, egy hónapunk van rá, hogy a választópolgárok tíz százalékának, azaz 2416 esztergominak a támogatását megszerezzük. Már most látszik, hogy ez jóval a határidőn belül sikerülni fog.
A már biztos kérdések a helyi szemétszállításra, a piac üzemeltetésére, valamint a Tétényi Éva által kidolgozott városfejlesztési koncepcióra vonatkoznak.
– Esztergomban a szemétrendeletet hozzá kell igazítani az érvényes jogszabályokhoz, jelenleg ugyanis nem a megtermelt hulladék mennyisége, hanem a háztartásban élők száma alapján szabják ki a szemétdíjat. A piac kérdésében arra kérünk felhatalmazást, hogy az önkormányzat egy közbeszerzési eljárás keretében választhassa ki a létesítmény hosszú távú üzemeltetőjét. A harmadik kérdés arról szól, hogy a korábbi városvezetőhöz, Meggyes Tamáshoz köthető „Gyarapodás programjá”-t váltsuk fel az általam kidolgozott „Öko-Város” koncepcióval, amely a mennyiségi fejlesztések helyett a fenntartható fejlődést helyezi középpontba – magyarázza Tétényi.
A gyűjtőívek aláíróit megszólítva azonban hamar kiderül, hogy a népszavazásra bocsátott kérdéseken túl az emberek a képviselő-testület elmúlt évi munkájáról, a Fidesz-frakció és a független polgármester szembenállásról is véleményt akarnak mondani. Akárkit is szólítottunk meg az aláírók közül, mindenkiből dőlt a panasz.
– Huszonötmilliárdos adóssága van Esztergomnak? Hát hol van ez a pénz? Ha legalább látnám a nyomát a városban, de minden csak pusztul. Hogy néz ki például ez a piac? Vagy az utak: a Kertvárosban, ahol én lakom, szinte már nem is lehet közlekedni a sok kátyútól – sorolja a gondokat Farkas Gyula.
Sokan úgy is aláírták a népszavazási kezdeményezést, hogy nem is értették pontosan a bonyolult jogi nyelven megfogalmazott kérdéseket.
– Tisztában vagyunk azzal, hogy „le kell fordítanunk” az embereknek az egyes kérdések lényegét – mondja Nyíri Attila, az önkormányzat szocialista képviselője. – Éppen ezért minden választókörzetben lakossági fórumokat szervezünk.
Az MSZP-s politikus kérdésünkre elismerte, magyarázkodni kényszerült a saját pártjában amiatt, hogy a népszavazásban a helyi MSZP együttműködik a Jobbikkal.
– Végül sikerült megértetnem a párttársaimmal, hogy Esztergom egy speciális helyzetű város – mondja Nyíri Attila. – Itt semmi nem úgy működik, mint a nagypolitikában. Minden ellenzéki erőnek össze kell fognia a város érdekében.
Steindl Balázs, a Fidesz frakcióvezetője szerint a népszavazási kezdeményezés színtiszta politikai akció, amely kizárólag a kormánypárti többség ellen irányul.
– Az együttműködés hiányát kérik rajtunk számon, holott Tétényi Éva az, aki képtelen a kompromisszumokra – állítja Steindl. – A népszavazásra feltett kérdések közül például a szemétügyben és a piac kérdésében is érvényes önkormányzati határozat született, amelyeket az öntörvényű polgármester asszony törvénysértő módon nem hajlandó végrehajtani.
A frakcióvezető szerint a város a népszavazás megtartásával fölöslegesen hajítana ki az ablakon 20 millió forintot. A kezdeményezők egyébként komoly kockázatot vállaltak, hiszen a 24 ezer választópolgárnak több mint a felét kell az urnákhoz csábítaniuk ahhoz, hogy érvényes lehessen a népszavazás.
– De sokat is nyerhetünk – mondja Tétényi Éva. – Ha sikeres lesz a voksolás, azzal megnyitjuk a közvetlen hatalomgyakorlás előtt a kaput. A fontos helyi kérdéseket összegyűjtve rendszeresen tarthatnánk népszavazást, amíg a fideszes többség rá nem jön arra, hogy érdemi szerepet kell vállalniuk a város életét meghatározó döntések meghozatalában.
