A tudomány Davosa Budapestre költözik
A szervezők annak idején, tíz éve, kicsit idealista módon nagy várakozásokkal kezdtek munkához. Remélték, hogy az 1971-ben indult davosi Világgazdasági Fórum nyomdokain 25–30 év alatt hasonló tekintélyre tesznek szert. A felívelés azonban Gulyás Balázs, az MTA külső tagja, a stockholmi Karolinska Intézet professzora, a fórum ügyvezető igazgatója szerint nem várt okok miatt sokkal gyorsabb volt. Láng Istvánnal, az ötlet mentorával, a magyar előkészítő bizottság elnökével, Vizi E. Szilveszter korábbi akadémiai elnökkel, Kroó Norberttel és több más kollégával együtt a tudomány fontosságát szerették volna demonstrálni a nemzetközi közvélemény előtt. Segítségükre jött, hogy a Nyugat felívelése ekkoriban kezdett megtorpanni, a pénzügyi buborék kipukkadt, és világossá vált: a világ nagy problémáit kizárólag gazdasági eszközökkel nem lehet megoldani. Felértékelődött a tudomány.
Ennek ugyan ellentmondani látszik, hogy míg a davosi fórumon a politikusok első vonala is rendszeres vendég, a kétévente megrendezett budapesti rendezvény esetében ez nem tapasztalható. Gulyás professzor azonban itt is fordulatot lát, hiszen a mostani fórumra az ENSZ főtitkára küldött videoüzenetet. Emellett több miniszter szólal fel az egyes üléseken, és legalább tíz parlament tudományügyi vezetője lesz jelen, köztük a német és a brit illetékes bizottság első embere, továbbá Barack Obama amerikai elnök egyik tudományügyi nagykövete.
Bár létezik olyan tudományos világrendezvény, a világ legnagyobb tudományos szervezete, az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetsége (AAAS) éves konferenciája, amelyen rendszeresen felszólalnak a világpolitika nagyágyúi és híres közéleti személyiségek, s ahonnan majd ezer újságíró szokott tudósítani. A Tudomány Világfóruma ettől messze van. Igaz, Magyarország nem az USA, az Akadémiának pedig nincs több mint százmillió dolláros éves költségvetése. Pálinkás József, az MTA elnöke a beharangozó sajtóbeszélgetésen elismerte, attól remélik, hogy a fórum igazi világeseménnyé válik, hogy mostantól kétévenként olyan, a tudomány területén is feltörekvő nagyhatalmaknak számító országokban kerül rá sor, mint 2013-ban Brazíliában, vagy 2017-ben Kínában.
A korábbi rendezvények egyik, világviszonylatban is páratlan kísérlete is hiányzik az idén, elmarad az izraeli és palesztin tudósok közös tanácskozása. Jóllehet a korábbi résztvevők mindkét oldalról jelen lesznek, de lapunk úgy értesült, az UNESCO az egyébként támogatását élvező Izraeli–Palesztin Tudományos Szervezet (IPSO) tanácskozásának programból való kivételével tompítani szerette volna a feszültséget az amerikaiakkal, akik nemrég visszavonták támogatásukat a nemzetközi szervezettől, mert az felvette tagjai sorába a palesztinokat.
Mint Gulyás Balázs lapunknak elmondta, a mostani rendezvény fő témája, a tudomány átrajzolódó világtérképe az előző fórum után alakult ki. A Karolinska professzora a közeljövőben egy molekuláris képalkotó központ felállítására kapott felkérést a szingapúri orvosbiológiai központtól, amelynek hatalmas lehetőségeire akkoriban csodálkozott rá, ahogyan Pálinkás József is épp abban az időben kapott ízelítőt Tajvan tudományos fejlődéséből. A szellemi felívelés és az agyelszívás új célpontjait jól példázzák azok a harvardinál is nagyobb fizetések, amelyekkel a neves nyugati tudósokat Szingapúrban várják. A kutatást ott valóban stratégiai ágazatnak tekintik.
A téma aktualitására jellemző, hogy a magyar szervezőktől függetlenül a brit tudományos akadémia, a Royal Society is két éve hozott létre munkacsoportot a tudományos világban tapasztalható globális változások vizsgálatára. Ennek eredménye volt az a tanulmány, ami most tavasszal jelent meg, s amelynek eredményeiről a mostani fórumon is beszámol a szervezet alelnöke. Ez nemcsak új tudományos hatalmak megjelenéséről, egyszerű földrajzi átrendezésről ad hírt, hanem tematikai mozgásokról is. Olyan szinergikus, rendszerszemléletű gondolkodás jelenik meg, ami áttörést hozhat új területeken. Jó példa erre a megismerési folyamatokkal foglalkozó kognitív tudomány, hiszen itt a komputeres modellalkotástól kezdve a Riesz Frigyes és Fejér Lipót által megkezdett, mára slágerirányzattá vált és a fórumon külön szekciót is kapott hálózatkutatáson át a klasszikus agykutatásig, a pszichológiáig és a társadalomtudományokig számos terület kapcsolódik össze.
A globális változások harmadik eleme a tudomány társadalomban betöltött szerepének változása, ám talán itt a legnagyobb az elmaradás. Emiatt is jó volna, ha a világfórum némileg lazítana arisztokratikus elitrendezvény jellegén. Pálinkás József az alapszabály kötöttségeivel érvel, jóllehet két év múlva a brazil rendezőktől latinosabb nyitást vár. Most viszont még a veretes külsőségek dominálnak majd.
Vezető magyar politikusok szájából tudományt méltató szavak hangzanak majd el, ám ezek súlyát ellentétes folyamatok csökkentik. Zuhan a kutatásra fordított összegek mennyisége és költségvetési aránya, így a szólamok hiteltelenek maradnak.
A fórum nélkül még rosszabb lenne a helyzet, ez esetben az ígéreteket sem lehetne a politikusokon számon kérni. Igaz, ehhez a tudomány embereinek nagyobb érdekérvényesítő képességre volna szükségük. Na és gyakorlatiasabb szemléletre.
Tematikus szekciók
Fenntartható élelmiszer-termelés
Fel-feltámadó fertőző betegségek
Hálózatkutatás
A felsőoktatás lehetőségei és hatásai
Hatékony és versenyképes tudományos vállalkozások
Milyen lesz a tudomány 2031-ben?
