További százmilliók a még meg sem nyílt CET-re
Több mint 356 millió forint pluszpénzt kap a CET-et gondjaiba vevő Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt., ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes erre vonatkozó előterjesztését. A fővárosi tulajdonban lévő cég szeptemberben hatályba lépett (és most módosítani kívánt) közszolgáltatási szerződése értelmében évi 1,5 milliárd forintból kezeli a fővárosi önkormányzat ingatlanjait. A döntéshozók a Duna partján felépült multikulturális központ „üzemeltetésre és hasznosításra való előkészítésére” bruttó 81,3 millió forintot adnának az idén. Az épület használatbavételi engedélyének megszerzéséhez, illetve a megnyitáshoz szükséges építési munkákra pedig további 275 millió forintot szán a városvezetés. Bár az elvégzendő feladatok pontos listája még nem ismert, mivel az épület műszaki felmérésére csak a létesítmény birtokbavétele után kerülhet sor.
Csakhogy ezt egyelőre nem sikerült elérnie a városvezetésnek. Október végén újfent fennakadtak a beruházó Porto Investment, illetve az épületet kivitelező WHB Kft. „kordonján”. Előbbi a hivatalos meghatalmazást hiányolta, utóbbi a pénzt, amivel a beruházó tartozik az elvégzett munkáért. A Porto viszont állítása szerint azért nem fizet, mert a fővárosi önkormányzat – általuk önkényesnek minősített akcióval – lehívta a cég bankgaranciáját. Az épületet így most valójában a generálkivitelező birtokolja. A patthelyzetért mindkét fél a másikat okolja.
A Közraktárak között felépült multifunkcionális központ beruházója augusztusban mondta fel a Fővárosi Önkormányzattal 2007-ben kötött 32 millió euró értékű szolgáltatási szerződését, és egyúttal 60 napos ultimátumot adott a fővárosnak 10 milliárd forintos követelésének megfizetésére. A Porto szerint Budapest súlyosan megsértette a szerződést, mivel törvénytelenül hívták le a bankgaranciát, jogtalanul érvényesítették ebből a késedelmi kötbért, ráadásul „elijesztik a bérlőket olyan hajmeresztő ötletekkel, mint a bánatpénz”. A főváros másként látja: a súlyos szerződésszegést a beruházónak kell bizonyítania. A felmondás mögött a fejlesztő tehetetlenségét látják, amivel azt próbálják leplezni, hogy nem tudják befejezni a projektet.
A beruházó és a fejlesztő közötti vita nem új keletű. A Fidesz már ellenzékben is élesen bírálta és alapjaiban elhibázottnak tartotta a finanszírozási konstrukciót, mivel szerintük minden kockázatot a főváros visel, miközben a magánbefektető többszörös áron valósítja meg a beruházást. A 8,5 milliárdból felhúzott épületért a főváros 25 év alatt 31 milliárdot fizet ki.
A főváros mindvégig tagadta, hogy szerződésbontásra készülne, de nem is törte magát különösebben a Budapest egyetlen PPP-beruházása körül kialakult helyzet rendezéséért. Sőt. Bagdy Gábor főpolgámester-helyettes áprilisban előzetes közgyűlési felhatalmazás nélkül lehívta a CET egymilliárd forintos teljesítési bankgaranciáját, amire utólag kért jóváhagyást. A fejlesztő és a generálkivitelező válaszul keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon.
A főváros pozícióját erősítette az Állami Számvevőszék időközben befejeződött vizsgálata, amelynek során bűncselekményre utaló tényekre bukkantak, így a hivatal különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett az ORFK-n. A nyomozás még tart.
A beruházás megvalósításához egyébként egyetlen fillért sem adott a főváros. Annak idején éppen azért döntött a közgyűlés a PPP mellett, mert nem volt rá pénze. A Portónak se sok. A beruházási költségek 90 százalékát hitelből teremtette elő. A bank pedig biztosítékot kért. A 2008 januárjában kötött különmegállapodásban a felek – a hitelező MKB, a Porto és a főváros – rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Akkor is, ha bizonyíthatóan a szolgáltató súlyos szerződésszegése miatt szűnne meg a szerződés. A 8,5 milliárdos tőketartozásra vonatkozó kötelezvény 25 évre szól. Erre hivatkozva követel most milliárdokat a fejlesztő. (Állítólag létezik olyan jogi vélemény, miszerint a közbeszerzési eljáráson kívül kötött különmegállapodás semmis.)
A 27 ezer négyzetméter alapterületű üvegbálnát az eredeti megállapodás értelmében már tavaly augusztusban át kellett volna adni, ám a főváros szerint a kulcsrakész állapothoz még sok minden hiányzik. A fejlesztő szerint az épület jó minőségben elkészült, és csak az önkormányzat ellenállása miatt nem nyílhatott meg. A főváros viszont az épület fő attrakciójának számító üveg tetőszerkezetet is átépítené. A 200-400 millió forintra becsült költségeket a korábban lehívott bankgaranciából fedeznék. Ebből kártalanítanák az alvállalkozókat is. S jut belőle a BFVK-nak is.
Kérdés, hogy elég lesz-e az esetleges perekre is. A beruházó mellett a hitelt nyújtó MKB, illetve a nyitásra hiába váró már szerződött bérlők is a bíróságon kereshetik igazukat. Mindenkinek el kell számolnia a pénzzel. Ráadásul a beruházó által indított bírósági eljárás sem zárult le, így még az is előfordulhat, hogy vissza kell fizetni az egymilliárdot, amit most költenek.
