Leesik egy műhold, és emiatt katasztrófahelyzet áll elő. Szerencsére nem nálunk, hanem a Csillagok háborúja című film valamelyik bolygóján. A közszolgálati, valamint a legnagyobb kereskedelmi televíziók és rádiók s néhány más média jövő hétfőn mégis közlemények sorában figyelmeztet majd a fiktív – de részleteiben még nem ismert – katasztrófahelyzetre. A hatóságok tudni akarják, működik-e a riasztási rendszer, és az sem baj, ha a lakosság megismerheti, hogy valós veszély esetén nagyjából milyen tartalmú közleményekre kell számítani. Egyébként májusban volt már hasonló gyakorlat: akkor Középföldére adott ki piros riasztást a meteorológiai szolgálat.

Riasztás esetén mindenkinek mennie kell

November 21-én készenlétbe helyezik a védelmi igazgatás teljes rendszerét, tesztelik az ország mintegy kétezer-ötszáz légvédelmi szirénáját, ugyanakkor mozgósítják a hivatásos katasztrófavédelmi erőket és a tűzoltókat, valamint a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott gyorsreagálású szervezeteket. A mostanihoz hasonló országos értesítési és törzsvezetési, valamint polgári védelmi mozgósítási gyakorlatra emberemlékezet óta nem volt példa. A katasztrófavédelem és a hivatásos tűzoltóság nagyjából tízezer fős állománya már megszokhatta, hogy időnként ellenőrzik a szervezet „hadrafoghatóságát”, civileket azonban ilyen célból még nem riadóztattak. Hétfőn viszont a gyorsreagálású egységek mintegy tizenötezer tagját mozgósítják. Csinálniuk most általában nem kell semmit, mert a gyakorlat célja csupán az, hogy megállapítsák: sikerül-e valamennyi érintettet értesíteni, s ők adott időn belül képesek-e a számukra kijelölt helyen – polgármesteri hivatalban, katasztrófavédelmi kirendeltségen, tűzoltólaktanyában – megjelenni.

A próbariasztás a központi mentőegységekre, a megyei polgári védelmi szervezetek önkénteseire és a helyi szervezetek egyes speciális feladatokat ellátó tagjaira terjed ki – tudtuk meg Bakondi Györgytől, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjétől. Ez utóbbiak dolga lesz, hogy megszólaltassák a szirénákat, míg a többiek a jelentkezés után hazamehetnek. A tábornok elmondta, hogy lehetőség szerint minél kevesebb embert akarnak kivonni a munkából, ezért a gyakorlatot késő délután tartják meg.

Ma papíron vagy százötven-kétszázezer olyan személyt tartanak nyilván, aki veszélyhelyzetben bevethető, ám egy részük nem kapott semmilyen kiképzést, és az sem bizonyos, hogy veszély esetén mindenki bevethető lenne. A rendkívüli helyzetekben igénybe vehető, magánszemélyek vagy vállalkozások tulajdonában álló eszközöket korábban ugyancsak nyilvántartásba vették, ám ez az adatbázis szintén megújításra szorul.

Kisebb – mintegy százezer főből álló –, de jól felkészített polgári védelmi erőt kell kialakítani – hangsúlyozza Bakondi. Ez önkéntesekből – ilyenek a speciális képzettséggel rendelkező civil mentőszervezetek –, illetve zömében a polgári védelmi szolgálatra kötelezettekből áll. Utóbbiak közé részben a különféle veszélyhelyzetekben használható szaktudással rendelkező szakemberek kerülnek; például egy árvíz idején orvosra, mélyépítőmérnökre vagy hidrológusra is szükség lehet. Ugyanakkor a kétkezi munkások sem nélkülözhetők, s az egyes településeken a tényleges veszélyeztetettségnek megfelelő létszámú helyi erőt kell biztosítani. A különleges feladatokra pedig – ilyen lehet például egy veszélyes üzemben bekövetkező ipari baleset – központi polgári védelmi szervezetet hoznak létre.

Ingyenebéd persze nincs: akit veszélyhelyzetben munkára vezényelnek, annak a kieső jövedelmét az állam fizeti meg, míg a munkanélkülieknek a mindenkori minimálbér időarányos része jár. Emellett térítésmentesen biztosítják a szállást és az étkezést, valamint az orvosi ellátást is. Ugyanez a helyzet továbbképzés és gyakorlat esetén. E feladat alól pedig nemigen lehet kibújni: akire szükség van, annak – akár tetszik, akár nem – vállalnia kell a közreműködést.

Veszélyhelyzet esetén a magánvállalkozásoknak is ki kell venniük a részüket a védekezésből. Azokkal a cégekkel, amelyeknek az eszközeire vagy szolgáltatásaira szükség lehet, rendelkezésre állási szerződést kötnek – mondta el Bakondi. Például egy árvíznél jól jönnek a teherautók, a szádfalverő gépek, a szivattyúk és más speciális berendezések, ha ezeket igénybe kell venni, a vállalkozásoknak a megfelelő kezelőszemélyzetet is biztosítaniuk kell, de ha valakinek homokbányája van, az is segíthet.

Az előzetes megállapodás célja, hogy a katasztrófavédelem pontosan tudja, a magánszférától mire számíthat. Emellett szeretnék elkerülni azt is, hogy baj esetén felverhessék az árakat, vagyis: azon ne kereshessen senki, ha mondjuk egy árvíz idején hirtelen megugrik a kereslet a szállítókapacitás vagy a homok iránt. A közreműködésre kötelezett vállalkozások tehát tisztes bevételre számíthatnak, de a helyzettel nem élhetnek vissza.