A magyar oldalon a Gyulai Várfürdő és Gyopáros már korszerűsített, bevezetett, népszerű fürdőhelyek. Makó óriásit lép előre a Hagymatikum átadásával. A román oldalon Menyháza és Buziasfürdő a monarchia korabeli, patinás, de megkopott fürdőhelyek, amelyek a nem túl távoli jövőben bizonyosan megújulnak. A síkvidéki magyar fürdőhelyek környezete minden igyekezet ellenére sem tud olyan gyönyörű lenni, mint a dombok, hegyek között lévő romániai fürdőhelyek. Romániából máris jelentős fürdővendég-forgalom érkezik Magyarországra – Menyházát és Buziasfürdőt viszont csak a legbátrabb magyarok fedezték még fel újra.

Mindegyik fürdőnek megvan a maga sajátos arculata – a közös projekt során ezt megtartják, sőt hangsúlyozzák. Az a cél, hogy közös védjegy, közös logó, tájékoztató táblák, filmek, kiadványok sora kösse össze őket. Ha egy vendég elmegy az egyik helyre, akkor ott felhívják a figyelmét: eljöhetsz ezen a vidéken másik négy fürdőbe is, amely hasonlít és különbözik. Mindegyik fürdő és a fenntartó település igyekszik a környezetét úgy megváltoztatni, hogy ne csak fürdeni lehessen, hanem más egyéni és családi programmal kiegészíteni az élményeket.

Molnár Csaba, a Gyulai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője szerint az együttműködés célja, hogy még szélesebb körben megismerjék a programban részt vevő fürdőket. A külföldi turisták figyelmét is jobban magukra irányíthatják a közös marketingkampánnyal. Camelia Izgareanu, a projekt Buziasfürdővel foglalkozó menedzsere azt mondja: ők elsősorban tanulni szeretnének. Buziason van elég szálláshely, nagyon szép a környezet, és a román egészségbiztosítás jóvoltából sok a vendég. Maga a fürdő azonban kicsi, és ugyanúgy lehetne és kellene európai uniós támogatásokból fejleszteni és korszerűsíteni, ahogyan a magyar oldalon ez már megtörtént. Ennek ellenére a magyar vendégeknek is élményt jelent felfedezni Buziasfürdőt, és megmártózni nemcsak a gyógyvízben, hanem a régi polgári világ hangulatában is.

Györbiró-Szabó András, a makói polgármesteri hivatal osztályvezetője kiemeli: a projekt része egy alapfokú, de nagyon pragmatikus nyelvtanfolyam, amelyet minden városban megtartanak. Makón például 30 ember kezdett románul tanulni, hogy a határ túloldaláról érkező vendégekkel az anyanyelvükön tudják megbeszélni az alapvető dolgokat. A harminc tanuló kétharmada a Hagymatikum alkalmazottja, tízen pedig a helyi szállásadók köréből jelentkeztek a román nyelvtanfolyamra.

Hamarosan átadják az új makói szuperfürdőt, a Hagymatikumot