Még kevesebb titkosszolgálat?
Szakértők szerint azok az érvek, amelyekkel a katonai elhárítás és hírszerzés, azaz a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal összevonását a nemzetbiztonsági törvény módosításának most folyó parlamenti vitájában Hende Csaba tárcavezető indokolta, egy az egyben igazak lennének az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal közös szervezetbe olvasztása esetén is.
Hende parlamenti expozéjában kifejtette: az integráció eredményeként várható közel egymilliárdos megtakarítás mellett a hatékonyság növekedését, a párhuzamosságok megszüntetését, és 217 fős létszámcsökkenést vár a fúziótól. Rámutatott továbbá, hogy a NATO 18 tagállamában egy szervezet keretében működik a katonai hírszerzés és elhárítás.
Ellenzéki részről nem vitatták, hogy a cél reális és indokolt, ám – főleg a szocialisták – úgy vélték, több kockázatot hordoz magában, mint amekkora anyagi haszonnal vagy hírszerzési, elhárítási szakmai előnnyel járna. Sőt a Jobbik szerint nemzetellenes lépés lenne az önálló katonai hírszerzés megszüntetése, az LMP pedig csak egy átfogó nemzetbiztonsági reform részeként tartja elfogadhatónak a fúziót.
A Népszabadság által megkérdezett szakértők egy része szerint a Magyar Honvédség létszámát, laktanyáinak számát tekintve nem az a kérdés, érdemes-e összevonni a katonai hírszerzést és elhárítást, hanem az, hogy van-e egyáltalán még létjogosultságuk. Több szakértő emlékeztetett rá, hogy például a katonai célpontok elleni kémkedéssel szemben is csak akkor léphet fel az elhárítás, ha maga a kémtevékenység laktanyában vagy más katonai objektum falai közt történt. Minden más esetben a kémek leleplezése és elfogása az Alkotmányvédő Hivatal jog- és hatáskörébe tartozik.
Többek szerint Magyarországnak mindössze három titkosszolgálatra volna szüksége: a katonai elhárítást is magába olvasztó Alkotmányvédelmi Hivatalra, a katonai hírszerzést is magában foglaló Információs Hivatalra és a valamennyi titkosszolgálat, valamint a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá az ügyészség igényeit is kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra.
Miután a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat összevonása már gyakorlatilag eldöntött, a fenti opció már biztosan nem valósulhat meg. A kérdés így most már csak az: sor kerül-e a jelenleg két különböző tárca irányítása alatt álló polgári titkosszolgálat összevonására? (Az Információs Hivatal, azaz a hírszerzés a Külügyminisztériumhoz, az Alkotmányvédelmi Hivatal a Belügyminisztériumhoz tartozik. – A szerk.)
Politikai akadályai vannak a titkosszolgálatok összevonásának
Kormányközeli források a Népszabadságnak azt mondták, e két szervezet összevonásának ma leginkább politikai akadályai vannak. Nem akar új tárcát, sem új miniszteri vagy „erős államtitkári” posztot létrehozni a kabinet. Márpedig az sokak számára a kormányoldalon is elfogadhatatlan lenne, hogy az alkotmányvédelem után a teljes magyar hírszerzés is Pintér Sándor irányítása alá kerüljön, még ha egyébként súlyos szakmai érvek szólnak is egy ilyen lépés mellett. Így egy ilyen összevonás esetén valakinek felügyelnie kellene a polgári titkosszolgálatokat.
Szakértőink emlékeztettek rá, a 2001. szeptember 11-i események után a „nyugati világban” számos szervezeti és jogi megoldás született arra, miképpen lehetne garantálni, hogy a hírszerzési információk időben eljussanak például egy terrortámadás elhárításáért felelős szervezethez, a titkosszolgálathoz és a rendőrséghez. Példaként említették, hogy tíz évvel a World Trade Center lerombolása után derült ki, hogy a 9/11-es merénylet két szaúdi születésű résztvevőjét korábban a CIA – al-kaidás kapcsolataikra tekintettel – megpróbálta beszervezni. Az FBI viszont arról sem tudott, hogy a két férfi az USA-ban él. Az ilyen és hasonló esetek megelőzésére egyes országokban egyfajta ernyőszervezetet hoztak létre a szervezetek munkájának összehangolására, máshol különböző koordinációs fórumokat működtetnek. Az információvesztés és -visszatartás ellen hatékony eszköz lehet az integráció, bár – és ezt még az ötlet felvetői is elismerték – a kezdeti időszakban, mint minden átszervezés, ez is jár némi kockázattal.
