Nyolc órát szánnak a tervezetre
A tervezetet ugyanis valamennyi szakszervezet egyöntetűen elutasítja, mert annak számos pontja szerintük kifejezetten sérti a dolgozók érdekeit, csakhogy a kormány hajthatatlannak bizonyult.
A hivatalos indokolás szerint a foglalkoztatás feltételeinek rugalmasabbá tételével új munkahelyeket teremthetnek, és ez a jelenlegi helyzetben minden más szempontot felülír. Az érdekképviseletek ugyan fenyegettek sztrájkkal – amit végül nem tudtak megtartani –, szerveztek élőláncot a Parlament köré, továbbá tiltakozó nagygyűlést is a Kossuth térre, forgalomlassító demonstrációt az egész országra kiterjedően, ám mindhiába.
A szakszervezetek szerint az új munka törvénykönyve a jövedelmek csökkenését okozhatja, korlátozza a munkavállalók jogait, ugyanakkor ellehetetleníti a kollektív érdekképviseletet. Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek fellépése nem érte el a kívánt hatást, amit sokan afféle társadalmi érdektelenséggel magyaráznak, ám egy internetes blog, a Ténytár.blog.hu szerzői más okot vélnek fölfedezni emögött. Ők ezt írják:
„A törvény következetes jobboldali értékeket képvisel: a munkavállalókkal szemben a vállalkozók, a munkáltatók érdekeit védi alapvető jelleggel. Éppen ezért elmondható, hogy a kormánypártok klasszikus jobboldali pártként viselkednek: e körben teljes mértékben érvényesül a munkavállalói jogokat legjobb esetben is másodlagosnak tekintő konzervatív ideológia. Ráadásul a kormányzat kommunikációs stratégiája is sikeres volt: a kiszivárgott elképesztően durva szabályozás – amely még a várandós és kisgyermekes nőket sem védte volna – helyett »mindössze« egy durva szabályozást alkottak meg. Azzal azonban, hogy a leginkább munkavállalóellenes intézkedésektől visszaléptek, jelentősen csökkentették a törvény egyéb, szigorító intézkedései elleni tiltakozások intenzitását. Ez a módszer – úgy tűnik – lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat és a szakszervezeteket hátrányosan érintő szabályok viszonylag kevés tiltakozás mellett menjenek át.”
Az alábbiakban számba vesszük a munka törvénykönyvének leginkább támadott javaslatait.
A MUNKAVÁLLALÓI JOGOKAT ÉRINTŐ MÓDOSULÁSOK
A munkaadó nagyobb szabadságot kap a munkaidő-beosztás módosítására, a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet elrendelésére, emellett a dolgozót képzettségétől függetlenül más telephelyre és más munkára is átvezényelheti.
Csökken a végkielégítés és a jogellenes felmondás miatt fizetendő kártérítés összege, ugyanakkor felmondás előtt a dolgozót nem kell meghallgatni.
A ma hatályos felmondási tilalmak egy része megszűnik, csökken a védett korban elbocsátott dolgozók végkielégítése.
A dolgozó vétkes kötelességszegése esetére megszűnnek a jogkövetkezmények megállapításának garanciális szabályai.
A szabadság és a túlmunka fejében biztosított szabadidő a munkáltató döntése alapján a tárgyévet követő évben is kiadható.
A dolgozót a munkahelyén technikai eszközökkel is megfigyelhetik, a munkavállaló szabadidejében sem tanúsíthat a munkaadó érdekeit sértő magatartást.
Aki pénzkezeléssel foglalkozik, egyhavi bérével megegyező kauciót köteles letenni.
Kollektív szerződésben hat hónapos próbaidő is kiköthető.
A JÖVEDELEM CSÖKKENÉSÉVEL JÁRÓ INTÉZKEDÉSEK
Megszűnik a délutáni műszakpótlék, és pótlék csak a három műszakban foglalkoztatottaknak jár.
A túlmunkát a munkáltató döntése alapján szabadidővel is megválthatják.
Üzemzavar miatti leállása esetén a dolgozó, amennyiben a munkáltató bizonyítja, hogy azt elháríthatatlan külső körülmény okozta, nem kapja meg a kieső időre járó bért.
Hiányoznak a tervezetből a szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezések.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a kikölcsönzött dolgozók bizonyos körének, és csak fél év után kell a kölcsönvevőnél főállásban foglalkoztatottakéval azonos fizetést és juttatásokat biztosítani.
KOLLEKTÍV SZAKSZERVEZETI JOGOKAT KORLÁTOZÓ VÁLTOZÁSOK
Kollektív szerződésben a munkavállalók számára a törvényben foglaltakhoz képest akár jóval hátrányosabb feltételeket is ki lehet kötni, többségi állami tulajdonú cégeknél pedig a jogszabálytól még a dolgozók javára sem térhetnek el.
Csak a kollektív szerződés megkötésére jogosult – tehát csak és kizárólag reprezentatív – szakszervezetek tisztségviselői részesülhetnek fokozott munkajogi védelemben, ami adhat számukra némi garanciát, de telephelyenként – a szakszervezeti tagok számától függően – legfeljebb egy-négy főről lehet szó.
A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye a munkaidő tíz százaléka lesz, ami a jelenlegi töredéke.
A szakszervezeti jogokat csak az adott munkavállalónál képviselettel rendelkező szakszervezetek gyakorolhatják majd.
A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartását a szakszervezetek helyett a jövőben csak az üzemi tanácsok ellenőrizhetik.
