'Nem a népet kell nevelni'
A bíró az ítélet szóbeli indoklásában többek között ezt mondta: „jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés”, a bíróságnak pedig „nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia”.
A Helsinki Bizottság szerint aláássa a jog uralmát és a jogszabályok betartása iránti hajlandóságot az a nézet, amely szerint a bíróságnak „az országban fennálló rend”, és nem a jogrend alapján kell ítéletet hoznia. Egy tiltott magatartást nyilvánvalóan nem tesz jogszerűvé az, hogy sokan tanúsítják. Az meg végképp nem lehet lényeges egy büntetőperben – hangsúlyozza a közlemény –, hogy valamelyik parlamenti párt mit gondol arról. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy joghallgatók számára is kötelezően ismert alaptétel: a büntetés célja nemcsak az elkövetőnek az újabb bűncselekménytől való visszatartása, hanem a „népnevelés” is, amit a szakmai zsargon generális prevenciónak nevez. Emiatt különösen érthetetlen az indoklás, s abból a jogvédők szerint akár az is levezethető, hogy mivel széles körben elterjedt az adócsalás, és sokan vezetnek autót ittasan, ezekért a cselekményekért sem kellene senkit elítélni.
Az indoklást gyakorló jogászok elképesztőnek tartják. Már csak azért is, mert bizonyos bűncselekmények elszaporodását a bírónak kötelező súlyosbító körülményként figyelembe vennie.
A Fővárosi Bíróság (FB) szerint a Helsinki Bizottság közleménye több tévedést tartalmaz. A kifogásolt verdikt félreértelmezésére – ami ráadásul a Pesti Központi Kerületi Bíróságon született – az MTI pontatlan tudósítása adott okot, amely az ítélethirdetésen elhangzottakból összefüggésükből kiragadott mondattöredékeket emelt ki. Az FB szerint a bíró nem a döntés felelősségét hárította el magától, hanem a fennálló közállapotokat bírálta. A bíróság kizárólag a vád tárgyává tett cselekményeket bírálhatja el, a vád keretei között vizsgálódhat, azon nem terjeszkedhet túl. A szóbeli indokolás szerint az Új Magyar Gárda a „régi” folytatása, ám annyiban nem azonos azzal, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem tartalmaz olyan jogsértő magatartást, amely miatt a korábbi egyesületet és mozgalmat feloszlatták. A bíró azt is elmondta, hogy csupán a vád tartalma alapján most nem oszlatták volna fel az új gárdát. Tartalmazta az indokolás, hogy jogállami keretek közt a mozgalom egyértelmű jogfolytonossága esetén is – a külsőségekkel szemben – az érdemi mozzanatokat kell vizsgálni. A Magyar Gárda feloszlatása utáni tevékenysége a vád szerint magán hordozza ugyan a kirekesztés, a rasszizmus jegyeit, ám olyan mértékben nem sérti a közrendet, hogy annak bírói korlátozása indokolt lenne – szögezi le az FB.
Valamely vélemény értékelésekor a jog és jogtalanság határvonalát nem a bíróság alkotja meg – olvasható a közleményben –, hanem fel kell ismernie azokat a határokat, amelyek az adott kérdésben a társadalomban kialakultak. A jelenlegi parlamentáris demokrácia és politikai közélet pedig tolerálja a nemzeti radikalizmust, ami az Országgyűlésben is képviselt nézetrendszer. Emiatt az FB szerint nem a bíróság, hanem a politikai közélet feladata a parlamentben is képviselt szélsőségek megszűrése, kanalizálása.
