Információink szerint az AB legkorábban az év végén dönthet a nemzetközi és hazai szinten is botrányt kavart jogszabályokkal kapcsolatos indítványokról.

Paczolay Péter, a testület elnöke szeptemberben a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt beszélt arról, hogy a 15 főre (a Fidesz–KDNP által jelölt öt bíróval – A szerk.) kibővített létszámmal mindent megtesznek a nagy nyilvánosságot kapott ügyek decemberig történő megtárgyalására, ezek között említette a médiatörvényhez érkezett beadványokat is. A tavaly három részletben elfogadott médiaszabályozást – az új közszolgálati intézményrendszert kialakító jogszabályt, a médiaalkotmányt és a médiatörvényt – huszonhárom magánszemély, ellenzéki párt (MSZP, LMP, Jobbik), szakmai és jogvédő szervezet támadta meg, köztük a Népszabadság Dolgozóinak Egyesülete.

Jóllehet az Európai Bizottság nyomására a magyar parlament az év elején négy ponton – kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozása, véleménynyilvánítás korlátozása, online tartalmak regisztrációja, más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók – módosította a magyar szabályozást, szakmai és civil szervezetek, ellenzéki pártok továbbra is alkotmányba ütközőnek tartják a médiatörvények több paragrafusát. Itthon és európai fórumokon továbbra is kifogásolják például azt, hogy a Médiatanács kizárólag fideszes delegáltakból áll, ez pedig veszélyezteti a testület függetlenségét. Ezen túl például lapunk beadványa az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában kitér többek között a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, hiszen jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást.

Leghangsúlyosabban arra hivatkozik, hogy felesleges és a sajtószabadságot bénító bármilyen hatósági tartalmi felügyelet. A Médiatanács idén társszabályozásban állapodott meg a szakma képviselőivel, hogy a hatóság bizonyos panaszos ügyeket átadhat a hazai tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtós piac többségét lefedő szakmai szervezeteknek. Ezek a szervezetek az általuk kialakított és a hatósággal is elfogadtatott magatartási kódex alapján vizsgálhatják ki a panaszos ügyeket, s vállalták, hogy elmarasztaló határozat esetén sem rónak ki pénzbüntetést.

Lapunk úgy tudja, a médiaszabályozást támadó indítványok azért nem kerültek az Alkotmánybíróság napi-rendjére, mert még mindig folyik a határozattervezet előkészítése. A testület várhatóan nem is egyszerre tárgyalja majd az indítványokra adandó válaszokat, hanem több részletben.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese, több alkotmánybírósági panasz benyújtója lapunknak azt mondta, nem szeretné bírálni az AB működését, de érthetetlennek tartja, hogy a testület a szerinte jogilag viszonylag egyszerű kérdésekre több mint egy éve nem találja a válaszokat. Emlékeztetett arra, hogy ha a testület december 31-ig nem határoz, akkor az új alkotmánybírósági törvény várható hatálybalépése miatt a médiaszabályozást támadó vala mennyi beadvány törlődik. A tervezet szerint megszűnnek az AB jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.

A koncepció szerint ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig. Mandur László, a szocialista párt médiapolitikusa sajnálatosnak tartja, hogy a médiaszabályozást ért hazai és nemzetközi kritikák ellenére az AB olyan alapjogok, mint a szólás- és sajtószabadság kérdéskörében több mint egy éve nem hoz döntést. Mandur nem tartja kizártnak, hogy ha a testület december végéig nem határoz, és ezáltal törlődnek a beadványaik, akkor a januárban életbe lépő új alkotmány alapján próbálják majd megtámadni a szólás- és sajtószabadságot korlátozó médiatörvényeket.

Tárgyalnak a TV2 eladásáról?

Az egyik jobboldali médiavállalkozás, az Infocenter.hu Zrt. (Lánchíd Rádió, Heti Válasz, Class FM tulajdonosa) újra tárgyal a TV2 kereskedelmi televízió megvételéről a csatorna német tulajdonosával – közölte az Index.

A TV2-nél cáfolták, hogy tárgyalnának, az Infocenter tulajdonosa nem nyilatkozott. A nézettségben második csatorna a 2009-es 654 milliós nyereség után 2010-ben 2,2 milliárd forint veszteséggel zárta az évet, az idén is költségcsökkentő lépéseket, csoportos létszámleépítést jelentett be. A médiapiacon évek óta beszédtéma a TV2 esetleges eladása, az első Orbán-kormány idején állítólag a Vegyépszer érdeklődött iránta. A csatorna többségi tulajdona 2007-ben került az amerikai SBS-től a ProSiebenSat.1-hoz.

Hírek szerint a németek az utóbbi hónapokban tárgyaltak az Infocenteren kívül a Viasat3 tulajdonosával is a TV2 eladásáról. Az Infocenter a kormányváltás után megpróbálta bevásárolni magát az RTL Klubba, de ez az üzlet meghiúsult. Szeptember végén szintén az Index írt arról, hogy a TV2 és az Infocenter tárgyalásai nem vezettek eredményre, mert a ProSiebenSat.1 legfeljebb együtt hajlandó megválni összes közép-európai érdekeltségétől, mivel a magyar adó nélkül a román és a bolgár érdekeltségek csak áron alul értékesíthetőek.