Egyéves csúszásban van a főváros a BKV racionalizálásával – jelentette ki Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke a minap, bár annak azért örült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tőlük átigazolt vezetője, Vitézy Dávid végre elkezdte megvalósítani az egyesület elképzeléseit. A most induló, illetve tervezett projektek legtöbbje ugyanis – mint mondta – tőlük származik.

A BKV pénzügyi helyzete azonban véleményük szerint aligha rendezhető holmi takarékoskodással. Ehhez túl nagy – negyvenmilliárdos – a szakadék az állam, illetve a főváros által megrendelt szolgáltatás valós költsége és az érte kapott fizetség között. Így viszont hosszú távon nem hozható egyensúlyba a BKV finanszírozása. Ráadásul ez a hiány tovább növekedhet, ha az Országgyűlés elfogadja a közösségi közlekedés fogyasztóiár-kiegészítésének új – vidéki polgármesterek által szorgalmazott – számítási módját. Ennek érdekében újra felszólalt a parlamenti vitában az előterjesztést jegyző Kósa Lajos, Debrecen polgármestere.

Ellencsapásként György István budapesti főpolgármester-helyettes – a belvárosi Rogán Antallal, valamint a XVII. kerületet vezető Riz Leventével közösen – módosítást nyújtott be az egyes adótörvényekhez kapcsolódó indítványhoz. Tarlós István főpolgármester köréhez ezúttal két kerületi polgármester is csatlakozott. Az előterjesztők az arányos közteherviselés elvének érvényesítése, illetve a helyi közösségi közlekedés fenntarthatósága miatt tartják szükségesnek az új adó bevezetését.

Az új közösségi közlekedési adót jövő januártól az iparűzési adó mintájára évente kétszer szedné be az APEH. Az adó alapja a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel lenne, mértéke pedig Budapesten és az agglomerációjában egy, míg vidéken fél százalék. A munkavállalók bérletpénzét viszont levonhatnák belőle.

Az adó ugyan a központi költségvetésbe folyna be, de a bevételt csak közösségi közlekedésre lehetne fordítani. A városok a településen beszedett adónak legalább a 90 százalékát kapnák vissza. Így Budapest, illetve rajta keresztül a BKV évi cirka 78 milliárd forint extra pénzhez jutna, ami egy csapásra megoldaná a cég finanszírozását.

De mintha a budapesti városvezetés sem hinne abban, hogy a javaslat átmegy a kormánypárton.

A BKV igazgatósága a héten felszólította Várszegi Gyula megbízott vezérigazgatót, hogy december közepére dolgozzon ki átfogó takarékossági programot, amelynek keretében javaslatot kell tennie a kollektív szerződés módosítására, majd le kell folytatnia a szükséges érdek-képviseleti tárgyalásokat. Ha ezek eredménytelenül zárulnak, akkor a BKV fel is mondhatja a kollektív szerződést. Költségcsökkentő javaslatokat várnak az igazgatótól a cég üdülőinek, munkásszállóinak és sportlétesítményeinek működtetésére, valamint a BKV munkaszervezetére, illetve létszámára is, különös tekintettel az adminisztratív, titkársági és egyéb irányítási funkciókat ellátó szervezetekre. A programot már a 2012-es üzleti tervbe beépítik.

November végére intézkedési tervet kell készíteni a folyamatban lévő jelentősebb jogviták és rendezetlen vagyoni ügyek megoldására, és javaslatokat várnak a BKV ingatlanvagyonának hasznosítására, a szolgálati járatok olcsóbb működtetésére is. S az már most bizonyos, hogy utazni ezentúl csak a BKK emberei fognak, mivel a külföldi kiküldetések intézése, illetve a nemzetközi szakmai kapcsolattartás a holding fennhatósága alá kerül november elsejétől.

A BKV-vezérnek viszont jobban figyelnie kell majd a pótdíjak behajtásának hatékonyságára és a szolgáltatási szerződések szűkítésére. A 10 pontos határozati javaslatot Vitézy Dávid terjesztette elő – indoklása szerint – az uniós trendek mentén. A szakszervezetek azonmód tiltakoztak, a BKK eddigi egyéves működésének eredménytelenségét leplező látszatintézkedésnek nevezve a tervezett megszorításokat.