A legfrissebb adatok szerint a népesség 94 százalékának összeírása fejeződött be, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal felülvizsgálói ennyi adatlapot regisztráltak – tudtuk meg Virágh Esztertől, a KSH népszámlálási szóvivőjétől.

A KSH zöld számán tájékoztatják azokat, akik még nem találkoztak számlálóbiztossal FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS

Számos kérdőív azonban még nem került be a hivatalos nyilvántartásba, tehát az összeírtak aránya nagyobb lehet. Az október 1. és 31. között folyó adatgyűjtést több száz településen már lezárták, de Budapesten csupán kilencven százalék körül állnak.

Egyértelmű, hogy a számlálóbiztosok a problémás eseteket hagyták a végére. Közéjük tartoznak azok a lakások, ahol eddig nem találtak senkit. Ilyenkor – a szomszédok, a gondnok vagy a közös képviselő segítségével – ki kell deríteni, hogy az ingatlan üres vagy az ott lakók csak ritkán tartózkodnak otthon, és ekkor az utolsó pillanatig próbálkozni kell. A szóvivő szerint emiatt nem sokan maradnak ki az összeírásból,mert a KSH zöld számán, illetve levélben is számos alkalommal jelezték, ha valahol még nem találkoztak a számlálóbiztossal.

Megyénként néhány esetben előfordult ugyanakkor, hogy megtagadták az adatszolgáltatást. Az is megesik, hogy az emberek „passzív ellenállásba” vonulnak: volt, aki biztosan otthon volt, de nem nyitott ajtót a népszámlálóknak. A november 8-ig tartó pótösszeírás során őket a számlálóbiztosok, a KSH felülvizsgálói, illetve a jegyzők még megpróbálhatják jobb belátásra bírni – ha mással nem, hát az ötvenezer forintig terjedő szabálysértési bírság kilátásba helyezésével. Örkény aljegyzője egy négytagú családnak kétszázezer forint büntetést helyezett kilátásba, miután nyolcszori időpont-egyeztetés után sem tudtak – vagy akartak – választ adni a kötelező népszámlálási kérdésekre.

Előfordulhat, hogy a címjegyzék hibás, és ezért okoz nehézséget az összeírás. Elképzelhető, hogy lakások maradtak ki, illetve a lakóingatlanként nyilvántartott címen ma már nem lakás céljára szolgáló ingatlanok találhatók, esetleg maga az építmény is eltűnt. Üdülőknél tapasztalták viszonylag gyakran, hogy azokban jelenleg életvitelszerűen élnek emberek, tehát megváltozott a funkciójuk, és ugyanez fordítva is igaz. De az sem kizárt, hogy új építésű lakások nem szerepelnek a listán. Ekkor a népszámlálók feladata, hogy a címjegyzéket felfrissítsék.

Az összeírás kiterjed azokra is, akik különféle intézetekben élnek. Így például egyetlen idősotthon vagy börtön sem maradhat ki, ám ekkor nem zárható ki, hogy az ott lakókat az intézményben és a családnál is „megszámlálják”. A feldolgozás során ügyelnek majd az átfedésekre. A százszázalékos összeírási arány elérésére a póthatáridő alatt sem számíthatnak: a nemzetközi tapasztalatok szerint a 97 százalék már jó eredmény. Miután a népszámlálás kiterjed a három hónapnál hosszabb ideje nálunk élő idegen állampolgárokra, illetve az ideiglenesen – egy évet meg nem haladó ideje – külföldön tartózkodó magyarokra is, a háromszázalékos „alulszámlálás” mindenképpen elfogadható.

A cenzus előzetes adatait várhatóan a jövő év tavaszán hozzák nyilvánosságra. Akkor derül ki, mennyien vagyunk, mi a nemek közötti megoszlás, hány lakás és különféle tartós elhelyezésre szolgáló intézet van az országban, illetve egy-egy háztartásban mennyien élünk. A népszámlálás eredményei alapján levonható mélyebb szociológiai és demográfiai öszszefüggések ismertetésére 2012 végéig várni kell.

A népszámlálás nem folyt minden atrocitás nélkül. Egy számlálóbiztos szerelembe esett az őt lepedőben fogadó fiatalemberrel, de gyakoribb volt, hogy a népszámlálót megkergették, kutyát uszítottak rá. Egy kutyaharapás és egy kéztörés miatt már feljelentést tettek. Három-négy alkalommal a számlálóbiztosokat érték tetten visszaélésen, őket azonnal leváltották.