Az eddig inkább kormánypárti szimpátiájúnak ismert szervezet álláspontja szerint a törvénytervezet elfogadása esetén a vállalatok többsége nem lesz érdekelt abban, hogy innovációs tevékenységet végezzen, miközben a gazdaság szekerét semmi nem tudja oly gyorsan kilendíteni a kátyúból, mint a kutatásfejlesztés.

A kormány által javasolt módosítások egyebek között azt is tartalmazzák, hogy érvényét veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) eddigi fő vonzereje, azaz a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F-projektek költségét. AMISZ nyílt levele szerint ez elfogadhatatlan, mert szemben áll az alap egyik fő céljával, vagyis azzal, hogy ösztönözze a vállalatokat a K+F-re.

A levélben az áll, hogy a KTIA-törvény életbelépése óta egyértelműen kimutatható a vállalati K+F-kiadások növekedése (míg 2004-ben a teljes hazai K+F-ráfordítás 40 százaléka származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány közel 50 százalék), amiben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott. További igen kedvező hatást jelent, hogy a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F-megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, ami így lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását.

„Azzal természetesen szövetségünk is tisztában van, hogy a leírhatósággal jó néhány szervezet visszaélt, így már korábban felvetettük, hogy a kiskapuk bezárására feltétlenül szükség van. Erre azonban jó megoldás lehet, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek K+F szempontúminősítését.” A szervezet véleménye az adóhatóságot kötné, ami véleményünk szerint biztonságot nyújtana a vállalkozásoknak, és lehetőséget nyújtana a jelentősnek gondolt visszaélések kiszűrésére. Ezáltal növekedhetnének a KTIA-ba történő befizetések.

A szervezet egy másik kifogásolható pontot is talált a tervezetben. E szerint a jövőben innovációsjárulék-fizetésre köteleznék az 50 főnél kisebb cégeket is, amivel feleslegesen növekednének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései, miközben az innovációs alap nem bővülne érezhető mértékben.