Kártérítést követel a Sláger és a Danubius
A panaszosok korábban a két nagy kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius tulajdonosaiként az ORTT-től kapták meg a sugárzáshoz szükséges frekvenciákat. 2009. október 28-án a testület azonban a két másik pályázónak ítélte oda a frekvenciát. Az addig a Sláger által használt frekvenciát a Neo FM koncepciójával pályázó FM 1 konzorcium,míg a Danubius hullámsávjának használati jogát az Advenio Zrt. által működtetett Class FM nyerte el a következő hét évre. A döntés miatt tiltakozásul lemondott Majtényi László, az ORTT elnöke, aki mellett levélben kiállt Bajnai Gordon akkori kormányfő is.
A döntést akkor politikai befolyással való visszaélésnek nevezte Magyarország kilenc legnagyobb kereskedelmi partnerének nagykövetsége, a nemzetközi sajtó és az Egyesült Államok kongresszusa is. Az amerikai képviselőház 2009 decemberében felszólította a magyar államot: tartsa tiszteletben a jogállamiságot, bánjon tisztességesen a külföldi befektetőkkel, és tartsa fent a szabad, független sajtó iránti elkötelezettségét. A kérdést amerikai kormányképviselők is napirenden tartották.
A Danubius Magyarországon pert indított az ORTT és az Advenio, a Sláger pedig az ORTT és az FM 1 konzorcium ellen. A Legfelsőbb Bíróság idén februárban, miközben az egykori Danubius frekvenciájának pályáztatásáról kimondta, hogy jogsértő volt, a Sláger esetét az összes korábbi bírói döntést felülbírálva jogszerűnek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatva teljes egészében elutasította a Sláger Rádió keresetét. A Sláger Rádió a perben kérte annak kimondását, hogy jogsértő volt a pályáztatás, emiatt semmisek az annak alapján kötött új műsor-szolgáltatási szerződések, és állítsák helyre az eredeti állapotot.
A bíróság szerint az FM 1 konzorcium esetében a pályáztatásnál kizáró ok lehetett volna a tulajdonosi szerkezet, de ebben az esetben egyértelmű nyilatkozat született arról, hogy ha megnyerik a pályázatot, megszüntetik a kizáró okot. Az pedig nem várható el egy pályázótól, hogy égessen fel minden hidat a bizonytalan jövő reményében, azaz még a pályázat megnyerése előtt visszavonhatatlan lépéseket tegyen azért, hogy megfeleljen a pályázat megnyerése utáni elvárásoknak, feltételeknek. A bíróság szerint a pályázat elnyerése esetén a kizáró ok elhárítására vonatkozó nyilatkozat felmentést ad az összeférhetetlenség alól.
A Danubius esetében viszont a Legfelsőbb Bíróság fenntartotta a jogerős ítéletet, amely szerint jogsértő volt a pályáztatás a nyertes Advenio tulajdonosi szerkezete miatt, ugyanis közvetett tulajdonlás útján egy másik médiatulajdonosnak befolyásoló részesedése volt, a megengedettnél nagyobb mértékben. A bíróság által fenntartott jogerős ítélet szerint így az Adveniót összeférhetetlenség miatt ki kellett volna zárni, pályázatát nem lehetett volna elbírálni, illetve nyertessé nyilvánítani.
A Danubius és a Sláger Rádió nem képviseltette magát a Legfelsőbb Bíróságon, ügyvédeik nem jelentek meg a tárgyaláson. Az iratismertetés során felolvasott felperesi beadványok szerint a két egykori kereskedelmi rádió kénytelen volt gazdasági tevékenységét beszüntetni, műsorszolgáltatásra már nem is lenne képes, Magyarországon a jogvédelmet bizonytalannak látja, így nemzetközi fórumon, a befektetési viták rendezésének nemzetközi központja előtt keresik tovább az igazukat.
A két társaság a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához most beadott kérvényében arra hivatkozik, hogy a magyar államnak kompenzációt kéne fizetnie. Az ICSID mint békéltető testület az utolsó olyan helyszín, ahol az országok és a külföldi befektetők egyezségre juthatnak.
Az amerikai Emmis Communications nemzetközi igazgatója, Paul Fiddick tavaly novemberben lapunknak azt nyilatkozta: „nem konkrét jóvátételt követelünk, hanem a bíróságra hagyjuk annak megítélését, mi lehet a megfelelő jogorvoslat”. A panaszosok tavaly június végén kezdték meg az eljárást, márpedig a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja hat hónapos egyeztetést követel meg a felek között a tényleges pert megelőzően. A kereset a Sláger és a Danubius befektetőinek anyagi veszteségét 50-50 millió dollárra (10-10 milliárd forintra) teszi, és erkölcsi kárra is hivatkozik. Fiddick akkor azt is mondta: attól, hogy nem sugárzunk műsort és a munkatársaink máshová mentek dolgozni, mert pénzt kell keresniük, még nem adtuk fel Magyarországot.
A Sláger és a Danubius Rádió tulajdonosai tavaly ősszel levelet is írtak Orbán Viktor kormányfőhöz és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, amelyben az eljárás megindításáról értesítették őket. A levélben arra hivatkoztak, hogy a 2009-es döntés előtt figyelmeztették őket: vegyék fel a kapcsolatot az MSZP-vel és a Fidesszel, ha meg akarják tartani esélyüket rádióik működési jogainak megújítására.
Ugyanakkor Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke korábban a pályázatokról azt mondta: „A vesztesek olyan rossz ajánlatot tettek, hogy például a Sláger Rádió utolsó lett a pontszámok alapján. A Sláger azt hitte, hogy valami anélkül is jár, hogy valódi teljesítmény lenne mögötte.”
